Ahogy arról beszámoltunk, Németh Szilárd kormánybiztos csütörtök reggel jelentette be a rezsicsökkentés részleteit, röviden ismertetve a lakossági árakat, majd a Magyar Közlönyben megjelentek a részletszabályok.
Weinhardt Attila szerint relatíve kellemes meglepetés, hogy 36 forint helyett 70,1 forintot kell majd „csak” az áram kWh-jért fizetni az átlagfogyasztás felett, noha az egy héttel korábban a kormányzati kommunikáció még azt hangoztatta: az árampiaci ár bő hatszorosa a rezsicsökkentettnek. Az elemző szerint ennek hátterében két fő indok mutatkozik:
- Az egyik annak a kormányzati ígéretnek a valamilyen szintű teljesítése, hogy azoknak, akiknek nincs vagy nagyon kevés a gázfogyasztásuk, mert például árammal fűtenek, mégse az áramfogyasztás hat-hétszeres árát kelljen fizetniük
- A másik egy strukturális adottság, hogy az olcsó paksi áramot – ami az év egészét tekintve ugyan lefedi a magyar lakosság fogyasztását, bizonyos csúcsidőszaki pillatokban azonban mégsem, ezért – ki kell azt az állami szolgáltatónak pótolnia, nyilvánvalóan piaci vagy azt követő árakon, ami plusz költség.
Ami a gázpiacot illeti, tette hozzá a Portfolio munkatársa, szintén van olyan tényező, ami segíthet kicsit, hogy bár látszólag merev a havi 144 köbméternyi gázfogyasztási korlát, amit augusztus 1-jétől figyelembe kell vennie a szolgáltatónak, létezik egy olyan jogszabályi lehetőség, hogy a havi számlák kiállításakor tekintettel legyen az időjárás változására.
Egy éven belül ugyanis nagyon eltérő, hogy melyik hónapban mennyi gázt fogyaszt jellemzően a magyar lakosság, aminek van egy mintázata és egy hosszú távú átlaga, amit a kinti hőmérséklet befolyásol elsődlegesen – magyarázta Weinhardt Attila, hozzátéve: az úgynevezett fogyasztási jelleggörbe alapján – a Portfolio jelen értelmezése szerint – a szolgáltató a 144 köbméter/hó átlagfogyasztási korlátot például a januári hónapra akár 335 köbméteri is eltolhatja, így csak ennél nagyobb volumennél lépne be a több mint hétszeres piaci ár, amit jelenleg meghatározott a szabályozó hatóság.