Hernádi Zsolt az EU által elfogadott hatodik szankciós csomagot illetően a többi között elmondta: amikor először jelezték a magyar és térségbeli problémákat, szinte mindenhol értetlenség mutatkozott: „Ti nem ítélitek el az Ukrajna elleni agressziót?” – kérdezték. A Mol válasza természetesen, hogy de, és ahol lehet, segít, csak hogy nem lehet meggondolatlanul, rövid távú politikai kérdésként kezelni egy ország, egy térség energiabiztonságát – fejtette ki az elnök-vezérigazgató a Mandinernek adott interjúban.
Szerinte ez az egész nem csak Magyarországról és nem a Molról szól, bár úgy véli, sokan szeretnék úgy beállítani, hogy a vállalat rövid távú profitérdekei állnak mögötte. „Nekünk közép-európai ellátásbiztonsági felelősségtudatunk van” – hangsúlyozta Hernádi Zsolt, ami nagy mértékben meghatározza a mindenkori kormány és a Mol közti kapcsolatot is. Az uniós megállapodást illetően pedig azért sem elégedett, mert abban „vannak elvarratlan szálak”: például korlátozottan lehet majd orosz olajból finomított terméket exportálni, ami miatt szerinte néhány hónap múlva több közép-európai ország nehéz helyzetbe kerülhet. „De több ország fellélegezhet, és persze csöndesen néhány ország is haszonélvezője lesz annak, amit Magyarország Brüsszelben kiharcolt” – fűzte hozzá.
Nem vitás, az Európai Uniónak szíve joga szankciókat hozni az orosz–ukrán háború miatt, ám a tengerpart nélküli országokat nem lehet egy kalap alá venni más államokkal – húzta alá. Hernádi Zsolt szerint tudomásul kell venni, hogy Közép-Európa speciális helyzetben van, és
„senkinek nincs joga agyonütni egy teljes régiót”.
Márpedig a totális embargó ezt jelentette volna – mondta a Mol-vezér emlékeztetve, hogy mások mellett Magyarország is megörökölt egy ellátási rendszert, amiben a szállítási vonalak csak keletről nyugatra tartanak, hiszen „annak idején az egész keleti blokk ellátási energiastruktúrája így épült”.
Mint mondta, a 2009-es gázkrízis hozott némi változást, a Molnál ekkor döntöttek a Magyarországot és Szlovákiát összekötő vezetékszakasz meghosszabbításáról, hogyha bármi történik keleten, az Adriáról felhozott kőolajjal el tudják látni a magyarországi és a szlovákiai finomítónkat. „Százszázalékos ellátást akkor tudunk biztosítani, ha Horvátországban egy 80 kilométeres szakaszt bővítenek, és továbbra is hozhatunk fel orosz kőolajat. Ha a vezetékszakasz nem bővül, akkor 20, illetve 30 százalékkal csökken a finomítók ellátása. Ha pedig orosz olajat sem hozhattunk volna, akkor további 20-30 százalékos teljesítménycsökkenés lenne várható.
Az tényleg atombomba lett volna”
– fogalmazott.
Hernádi Zsolt egyetért azzal, hogy az áremelkedés és az ellátási bizonytalanság az egész világnak gondot okoz. „Európa igen súlyos problémát okozott magának a szankciós csomaggal – amikor évek óta tudjuk, hogy egyre kevesebb beruházás történik az olaj- és gáziparban, nem beszélve a hozzá kapcsolódó infrastruktúrákról” – vélekedett a szakember, aki szerint
a büntetőintézkedés rövid távú hatását nézve sokkal fájdalmasabb az EU-nak, mint Oroszországnak.
A Mol elnök-vezérigazgatója szerint aki egyébként azt mondja, hogy Magyarország cserélje le néhány hónap alatt az Ural típusú olajat nem orosz típusú olajra, annak fogalma sincs a szerves kémiáról. Bár a vállalat elérte, hogy 30-35 százalékban képes alternatív kőolajokat finomítani Magyarországon, a teljes átállás nagyjából 500-700 millió dolláros költséget és két-négy évet igényelne.
Hernádi Zsolt kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy szerinte a hetvenes évek olajválságánál – amikor a kitermelő országok jelentős mennyiségi korlátozást vezettek be, de volt, amikor egész egyszerűen nem volt benzin – durvább és elhúzódóbb is lehet a mostani, hiszen nemcsak az olaj, hanem a gáz és a villamos energia is érintett. „Ez kivédhetetlen hármas hatás” – fogalmazott. A gázra nincs még embargó, de mivel az Északi Áramlat 2-t nem helyezték üzembe, az oroszok pedig csak a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiséget szállítják gázból, ebből is hiány léphet fel. Ráadásul közben a növekvő gazdaságú
Kína 2021-re – Japánt megelőzve – a világ legnagyobb LNG-importőrévé lépett elő.
Az európai piacról nemcsak a cseppfolyós földgáz kitárolásához szükséges kellő számú berendezés hiányzik, hanem a molekulákhoz is igen drágán tud hozzájutni a kontinens. Ezt az energiahordozó-deficitet fejelte most meg az unió az olajembargóval – fejtette ki Hernádi Zsolt hozzátéve: „amint kiépítik a szükséges infrastruktúrát, Moszkva keletre el tudja adni az eddig Európába szállított mennyiséget, így az Ural típusú olaj ára is újra elkezd emelkedni”.
Ársapka
A Mol-vezér a magyarországi üzemanyagárstoppal kapcsolatban elsőként is leszögezte: a vállalat árazása versenyár, nem költségalapú. Ennek az árképzésnek a lényege, hogy lehetővé tegye az importot, és senki ne kerüljön monopolhelyzetbe. Garanciát jelent arra is, hogy egy pillanatnyi ártorzulástól eltekintve az tudjon több jövedelmet realizálni, aki hatékonyabban működteti az üzemeit. Nem szabad mérvadónak tekinteni ezt a pillanatfelvételt, amikor az Ural és a Brent típus árkülönbsége a tízéves átlag tízszerese. Mint ahogy azt sem szabad mérvadónak tekinteni, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit költött a Mol arra, hogy a termékkihozatalával biztosítsa a legjobb finomítók közé kerülést. Mert alapesetben
az Uralból csak sok beruházás árán lehet ugyanazt a hozamot elérni, mint a Brentből.
A kettő közötti árkülönbség pont ezt tükrözi – magyarázta.
Mint mondta, a 480 forintos ár ennek a versenyárlogikának mond ellent azzal, hogy kiszorítja az importot, és felborítja a kereslet-kínálati egyensúlyt. „Ez nemcsak arról szól, hogy mennyivel lehetne több a Molnak a jövedelme, hanem arról is, hogy az egyébként is labilis európai kőolaj- és dízelolajpiacon még egy bizonytalansági tényezőt beállítottunk” – jegyezte meg. Mert szerinte
senkinek ne legyen kétsége,
közép távon azok sem fognak 480 forintért terméket behozni, akiknek hálózatuk van itthon, még akkor sem, ha van megfelelő mennyiségű üzemanyaguk.
Hozzátette: az ársapka és az extra elvonás verseny- és jövedelemkockázat egyben.
„De még egyszer: ez nem a pénzről szól, hanem az ellátásbiztonságról.” Meglátása szerint a magyar piac akkor tud jól működni, ha van benne valamennyi import. Márpedig a nyomott árnak kiszorító hatása van, s ebből az következik, hogy előbb-utóbb hiány keletkezik. Ráadásul egy ilyen hatósági intézkedés egyáltalán nem gondol a rendkívüli helyzetekre, mint amilyen most történik az osztrák finomítóban, hogy késik a karbantartás utáni újraindulás. „Az importpiacon eddig egyedül az OMV maradt talpon, most ő is elesett, nem lesz képes ellátni a kútjait. Nemcsak azért, mert ársapka van, hanem mert nem rendelkezik elegendő mennyiségű áruval” – emelte ki Hernádi Zsolt, aki szerint képtelenség 10-15 százaléknyi árukiesést egyik napról a másikra pótolni. Hangsúlyozta továbbá, hogy
egy ilyen árbeavatkozás csak igen rövid távon tartható fenn.
A jó hír szerinte, hogy a kormány érti az érveiket, és történtek korrekciós lépések is, amelyeknek kedvező hatásuk van: a teherautókat, majd a külföldieket már kivették a kedvezményezettek köréből. Úgy gondolja, hogy a július elsejei határidő után ha nem is egy lépésben, fokozatosan ki kellene vezetni az árkorlátozást. Legalábbis ellátásbiztonsági szempontból ezt tartaná célszerűnek.