Nyitókép: MTI/EPA/Philipp Gülland

Elemző: ez még mindig nem az lesz, ami igazán fájni fog az orosz gazdaságnak

Infostart / InfoRádió - Kántor Viola
2022. április 6. 11:53
A Portfolio elemzője szerint, bár az EU ötödik szankciócsomagját is megérzi Oroszország, az még mindig nem a legfájóbb pontján érinti. A szénvásárlási tilalom másik oldalról leginkább Lengyelországot és Németországot sújthatja.

Ahogyan arról az Infostart is beszámolt, az Európai Unió újabb szankciós csomagot vezet be Oroszországgal szemben, hogy újabb fontos bevételi forrásokat vegyen el tőle – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének helyszínén tartott sajtótájékoztatóján.

A Portfolio elemzője érdeklődésünkre közölte, hogy a fent említett – immár ötödik – uniós szankciós csomag mintegy 20 milliárd eurós méretű. Mind az import, mind az export oldali tilalom nagyjából 10 milliárd eurót tesz ki. Ezekből elsőként a szénimport került konkrétan számszerűsítve Ursula von der Leyen által, ami az importstatisztikákat nézve 4-5 milliárd eurós éves volument jelent.

Weinhardt Attila hozzátette: ez látszólag talán nem nagy, de azok a tagállamok, amelyek szenet importálnak – leginkább az áramtermelésük lehetővé tételének érdekében –, azoknál 40-50, akár 70 százalékos az oroszországi szénimport súlya, EU-s átlagban 70 százalék körüli, ami kifejezetten magas arány.

Kiszivárgott hírek szerint a büntetőintézkedés nem azonnal, hanem három hónap múlva, a nyári hónapoktól lesz érvényes az új szerződésekre, tehát

némi időt nyernek az érintett tagállamok,

amelyek ha nem csökkentik nullára a szénfelhasználást az áramtermelésben, más csatornákat kell majd találniuk – tette hozzá a szakértő.

Kifejezetten lényeges a szankciókat sürgető Lengyelország szerepe, értett egyet Weinhardt Attila, hiszen az áramtermelési mixükben nagyjából 80 százalékos a szénalapú termelés, amiben természetesen a saját kitermelésük is igen jelentős. Rajtuk kívül még Németország lehet ebből a szempontból a leginkább sérülékeny.

A Portfolio munkatársa úgy véli, mivel a lengyelek a hétvégi „népirtással” kapcsolatos fejlemények kapcsán is már határozott lépéseket szorgalmaztak, vélhetően jól végiggondolták az eshetőségeket, hogy ha EU-s szinten is átmegy, akkor ebből ne kerüljenek ki hátrányosan, azaz meg tudják majd oldani a kihívást.

A most vázolt, mintegy 20 milliárd eurós méretű külkereskedelmi célzatú szankciós csomag nyomán úgy fest tehát, hogy

a légi közlekedés után gyakorlatilag a fizikai áruszállítás is teljességgel le fog állni az Európai Unió és Oroszország között

– vonta le röviden a következetest a szakértő megjegyezve, hogy ez alól a három fontos kivétel: a humanitárius jellegű kérdések, illetve gyógyszer- és energiaszállítások. „Tehát összességében egyre szigorúbbak az intézkedések, ahogyan egyre inkább indokolttá teszik azt a harci fejlemények” – fogalmazott.

Ugyanakkor fontos látni, hogy Oroszország fő bevételi forrássá – messze a legnagyobb – az olajtermékek exportja – emelte ki Weinhardt Attila. Ebből az Európai Unió tavaly nagyjából 70 milliárd eurót importált, gázból pedig 16 milliárd eurót, miközben a szénnél most 4 milliárd eurós volumenű importtilalomról van szó, vagyis a nagyságrendekben még mindig nem ez lesz az, ami igazán fájni fog az orosz gazdaságnak. Az olajszármazékok esetében viszont annyira nagy a kitettsége néhány európai uniós tagországnak, köztük Magyarországnak, mind az olaj, mind a gáz esetében, hogy azok importtilalmában egyelőre nem tud lépni az EU – mutatott rá a Portfolio munkatársa.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
EU-szankciók az oroszok ellen - Weinhardt
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást