Az év első három hónapja rendkívül csapadékszegény volt, például a januárban a lehullott csapadék mindössze a szokásosnak alig az egyharmadát érte el – közölte Pál Márton, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa.
A csapadékösszegek az országnak a középső részén az elmúlt 90 napban néhol 14-15 millimétert mutatnak, ami 80-90 milliméterrel kevesebb a szokásosnál. Főleg az ország középső részén rendkívüli a csapadékhiány. Keletre és nyugatra haladva valamivel jobb a helyzet, de a keleti határnál is előfordulnak 40-50 milliméteres hiányok, míg nyugat felé haladva a 60 milliméter a jelemzőbb.
Pál Márton közölte: az elmúlt években egyre csökkenő csapadékösszegek láthatók. Egy 120 éves statisztikát megnézve, a tavaszi csapadékösszegek egyre csökkennek, és ez várhatóan a nyárral is így lesz, míg a téli csapadékösszegek növekvő tendenciát mutatnak. Az idei évkezdet az egyik leginkább csapadékmentesnek számít.
A tendencia arra utal, hogy
nagy szárazságok, illetve aszályok lesznek Magyarországon az idő előrehaladtával
– hangsúlyozta a meteorológus.
A következő napokban nem várható csapadék, a hétvégén lehet eső, de nem jelentős mértékű – tette hozzá.
Komoly kockázatok
Tavaly október-novemberben esett legutóbb számottevő csapadék Magyarországon, emiatt az országban szinte mindenhol jelentős a vízhiány a talajban. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke jelezte: az őszi vetéseknél terméskiesést okozhat, ha nem érkezik meg időben az eső, a tavaszi vetéseknél pedig nem lesz érdemes elkezdeni a munkákat, ha nincs csapadék.
Petőházi Tamás elmondása alapján, ha rövid időn belül nem lesz áztató csapadék, akkor 50-90 milliméternyi vízhiánnyal kell majd nekiindulni a vegetációnak. A tavalyi évben hasonló volt a helyzet, akkor végül májusban érkezett meg a csapadék.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke emlékeztetett, a kontinentális éghajlaton, ahol Magyarország is található, klasszikusan a téli hónapokban hullott csapadéknak kellene a talaj vízkészleteit feltölteni. A klímaváltozás hatására azonban erre manapság egy 3-4 hetes esős periódusban kerül csak sor, ami viszont nem tudni, mikor következik be – tette hozzá.
A szakértő úgy véli, a szántóföldi növénytermesztésre egyelőre még nincs jelentős hatása az aszálynak, miután az ősszel elvetett növények még nyugalmi állapotban vannak. Az idő felmelegedésével viszont a héten, illetve a jövő héten kezdetét veheti majd a fejlődés – a gazdák már túl vannak az első trágyázásokon –, ami már esőt kívánna, hiszen a talajban található kevés vizet a növények nagyon gyorsan fel fogják venni, és elkezdenek majd párologtatni – magyarázta.
Ha nem lesz csapadék, az őszi vetésnek folyamatosan csökkenni fog a terméspotenciálja, jelentős terméskiesést okozva – emelte ki érdeklődésünkre Petőházi Tamás. Hozzátette: a tavaszi vetéseket – árpa, napraforgó, kukorica – illetően elgondolkodtató, hogy tejesen száraz talajállapotban szabad-e belekezdeni a munkákba, vagy bízni kell abban, hogy majd megjön a csapadék.
„Az biztos, hogy komoly terméskockázatot rejt magában”
– hangsúlyozta.
Ideálisnak azt tartaná, ha a következő egy-két héten belül legalább 30-35 milliméter csapadék esne, nagyon lassú intenzitással, aminek hatására feltöltődnének a talajok vízkészletei, és akkor nyugodtan lehetne nekivágni a tavaszi munkáknak.