A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várt 30 bázispont helyett 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot és ugyanekkora mértékben emelte a kamatfolyosó két szélét is keddi, kamatmeghatározó ülésén. Az egynapos betét kamata így 2,90 százalék, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata pedig 4,90 százalék lett. A lépés kapcsán elemzők meglepetésüket fejezték ki.
A jegybank alelnöke, Virág Barnabás háttérbeszélgetésen világította meg a döntés mögötti okokat és indokokat.
Decemberben ugyan megállt az infláció növekedése, de az alelnök is kiemelte a maginfláció növekedését, ami a tartós inflációs hatásokat mutatja.
Mint mondta, a tartós inflációs hatások indokolták a decemberinél nagyobb mértékű kamatemelést.
A kamatemelési ciklus a korábbinál nagyobb lépésközzel folytatódik. A következő lépés az egyhetes betéti eszköz kamatának további emelése. Ezután havonta tervezi módosítani ezt a jegybank,
az alapkamatról való döntést követően, de akár ennél gyakoribb változtatásra is kész, ha azt az áru- és pénzpiaci kockázatok indokolják.
Emellett a Monetáris Tanács indokoltnak tartja az alapkamat felzárkóztatását az egyhetes kamat szintjéhez.
Virág Barnabás mindazonáltal jelezte, hogy a kamatemeléssel és az infláció várható mérséklődésével párhuzamosan a hazai reálkamat 2022-ben jelentős emelkedést fog mutatni.
Az árak emelkedése már a gazdaság egyre szélesebb szegmenseit éri el úgy a szolgáltató, mint a termelő ágazatokban. Novemberben és decemberben a szokásostól eltérő szezonális árazások voltak megfigyelhetőek, a korábbi trenddel ellentétben, hogy az év utolsó két hónapjában az árak már nem változtak, most jelentős átárazások történtek, a decemberi az év legjelentősebb drágulása volt.
A teljes inflációs mutató tekintetében az áremelkedés a tetőzés közelében van, ugyanakkor
az év eleji átárazások nagysága kiemelkedő lesz abban, hogy az infláció mérséklődése mikor indulhat meg.
A hangsúly egyre inkább a tartós infláció felé tolódik el, a maginfláció jelentősen emelkedett decemberben és idén év elején további emelkedéssel a 7 százalékos értéket is elérheti - közölte az alelnök.
Két lehetséges forgatókönyv fordulhat elő a jegybank szerint:
- a tavaly év végi átárazásokkal előrehozott áremelések történtek, így mérsékeltebb áremelkedés várható,
- az év elején további magas átárazás valósulhat meg, ekkor az inflációs plató több hónapig elhúzódhat.
A reálgazdaságban a rövid távú adatok azt jelzik, hogy 2021 utolsó negyedévében élénkült a gazdasági aktivitás, az MNB várakozásat meghaladó lehetett a növekedés. Az ipar, az építőipar, kisebb részben a kiskereskedelem javult, 6,5 százalékos utolsó negyedévi adatokra számítanak.
Virág Barnabás emlékeztetett, hogy a válságkezelő eszközök 2022-től kifutnak, ami egyértelműen a likviditás szűkítése irányába hat. A likviditáskezelési szempontból a kamatfolyosó szerepe felértékelődött.
Az alapkamat a következő fél évben eléri az egyhetes betéti kamat szintjét
- az utóbbiról pedig legközelebb csütörtökön dönt a jegybank. A januári és februári átárazások kulcsfontosságúak lesznek a további emelésekről való döntésnél.
A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján kiegyensúlyozottá nem válnak. A kockázatok most még felfelé mutatnak - mondta Virág Barnabás.
A jegybanknak nincs új középtávú előrejelzése arra vonatkozóan, hogy mikor tér vissza az infláció a jegybanki toleranciasávba.
Megvárják a januári-februári árváltozások értékelését és várhatóan a márciusi inflációs jelentés fog tudni erre választ adni.
Általánosságban Virág Barnabás ismét elmondta, hogy az infláció elleni harcban nincs gyors siker, elhúzódó harcra kell felkészülni.
A külső inflációs hatásokhoz már a belsők is hozzáadódnak a decemberi adatok szerint,
vagyis azzal a fundamentális eszközzel, ami az alapkamat, erőteljesebb és nagyobb léptékű módosítást kellett tenniük. Innentől a januári kamatemelési szint lesz a kiindulópont.
Az alelnök a február közepén lejáró üzemanyagár-sapka esetleges meghosszabbításával kapcsolatban elmondta: ezt a folyamatot a jegybank kívülről figyeli, a döntés ugyanis a kormányé, a jegybank legfeljebb csak a hatásait tudja elemezni.