Elemzők szerint további béremelkedés jön idén, de ennek veszélye is van

Amint arról az Infostart is beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint tavaly októberben és a múlt év első tíz hónapjában egyaránt 8,5 százalékkal nőtt az átlagkereset az egy évvel korábbihoz viszonyítva (286 800 volt a nettó, 431 300 forint a bruttó átlagkereset múlt ősszel).

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a januártól további 30 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek, illetve az évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései továbbra is érdemben támogatják majd a bérdinamikát, amelyben

gyorsulás várható az idei évtől.

A minimálbéremelés miatt, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.

A Takarékbank elemzője szerint az idei évben érdemben feljebb tolódhat a teljes bérskála és 13 százalék körüli lehet az átlagbér emelkedése, a tavalyi 9 százalék után. Ezt látszanak alátámasztani a szakszervezeti források, amelyek szerint 7 és 27 százalék közötti átlagos béremelésben állapodtak meg januártól a vállalkozásoknál. Az ilyen mértékű emelés pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen érvényesíthetnek is a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett.

Horváth András szerint

a helyzet elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is,

mikor az erőteljes inflációhoz erőteljes kereslet párosul, a vállalatok pedig a kereslet következtében rekord számban keresnek új munkaerőt, ami szintén felfelé hajtja a béreket. Egyelőre az inflációs kockázatok is inkább felfelé mutatnak, tette hozzá. Az szja visszatérítésnek, a 6 havi fegyverpénznek és több egyszeri transzfernek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 2022-ben 10 százalék feletti lehet a reáljövedelem növekedése, ami a fogyasztási oldalról jelentős támaszt ad a GDP növekedésének.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzőjének nem okoztak meglepetést az októberi kereseti adatok: a bérnövekedés megegyezett az év korábbi hónapjaiban mérttel. Az emelkedés ismét a költségvetési szektorban volt gyorsabb az állami bérrendezések nyomán.

A versenyszférában pedig az alacsonyabb bérnövekedésben az összetételhatás, a korábban elbocsátott alacsony keresetű munkavállalók felvétele játszott közre,

amelyet ellensúlyozott az egyre több ágazatban kialakuló munkaerőhiány - írta kommentárjában.

Az idei béremelésekkel kapcsolatban szerinte a legfontosabb kérdés az lesz, hogy a 20-20 százalékkal növekvő minimálbér és garantált bérminimum milyen béremelési nyomást vált ki a magasabb bérkategóriákban. A századvég szakértője arra számít, hogy idén a versenyszférában ismét két számjegyű béremelkedés várható, amelynek kigazdálkodását a gazdasági növekedés, a járulékcsökkentés, valamint az infláció segíti elő. A költségvetési szférában szintén fennmaradhat a gyors bérdinamika, amelyet az egyes területek bérrendezései segítenek elő. A két számjegyű béremelkedés azt is jelenti, hogy a magas, de várhatóan lassuló infláció ellenére a reálbérnövekedés tovább folytatódhat.