Emelte az inflációs várakozását az MNB

A legfrissebb Inflációs jelentést ismertetve az MNB illetékese kiemelte: az infláció szerkezete eltért attól, amire a jegybank márciusban számított; az összetétel tartósabb és magasabb áremelkedést jelez.

Elsősorban az iparcikkek és a szolgáltatások áremelkedése volt kiugró, az inflációs alapfolyamatok voltak magasabbak - tette hozzá. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció idei évre várható mértékét a jegybank egyformán

3,1 százalékra emelte a korábbi 2,7-2,9 százalékról.

A friss Inflációs jelentésében a jegybank az idei inflációs várakozását 4,1 százalékra emelte a márciusban becsült 3,8-3,9 százalékról, GDP-előrejelzését pedig 6,2 százalékra emelte a korábbi 4-6 százalékról.

Balatoni András a GDP-előrejelzésről beszélve hangsúlyozta, hogy az elmúlt 100 évben nem volt a mostanihoz hasonló gyors gazdasági helyreállításra példa. Miközben a 2008-as válság után 6,5 évre volt szükség ahhoz, hogy a gazdaság ledolgozza a GDP-lemaradását, most ez másfél év alatt megtörténik - tette hozzá.

A munkaerőpiac feszessé válik, a munkanélküliségi ráta rövid időn belül ismét leeshet 3,5 százalék környékére - mutatott rá Balatoni András. A két évvel ezelőtti foglalkoztatási szint tartós maradhat, demográfiai tényezők korlátozzák ugyanis a további javulást ezen a téren - tette hozzá.

A munkavállalók egyre jobb alkupozícióba kerülnek, és ez a béreken is meglátszik - jegyezte meg az MNB-igazgató. Ennek fényében a jegybank bérprognózisát is felfelé módosította az 5,2-6,2 százalékos sávról 7,4 százalékra a versenyszférára vonatkozóan 2021-re. A bérek alakulása a jegybanki vezető szerint nagyon fontos alapja lehet a fogyasztás bővülésének.

Megállapítások az inflációs jelentésből

Az infláció az MNB honlapján megjelent értékelés szerint az év végéig jellemzően a jegybanki toleranciasáv fölött alakul. A második negyedévi kiugrást követően

a nyári hónapokban a fogyasztóiár-index csak a korábban vártnál lassabb ütemben csökken 4 százalék közelébe, majd az év végén ismét enyhén emelkedik.

Az éves átlagos infláció 2021-ben a márciusi előrejelzéshez képest magasabb, 4,1 százalék lehet. A bázishatások következtében az infláció 2022 elején várhatóan újból a jegybanki toleranciasávba süllyed és a monetáris politikai lépések következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.

Az eurozóna és az USA inflációja az év eleje óta nőtt.

A nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése magasabb külső inflációs környezet irányába mutat.

Az újranyitást követően a lakossági fogyasztás újra élénkül.

A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkaerőpiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák.

A korai nyitás eredményeként a gazdaság újraindítása a második negyedévben jelentősen felgyorsul, így a hazai gazdaság 2021-ben a korábban vártnál gyorsabban, 6,2 százalékkal bővül.

A hazai lakosság átoltottsági szintje az Európai Unió élvonalába tartozik, ami megfelelő alapot adott a gazdaság helyreállásához. Az európai átlagnál korábbi nyitás eredményeként a gazdaság újraindítása a második negyedévben jelentősen felgyorsul. A valós idejű adatok a második negyedévre két számjegyű gazdasági növekedést jeleznek.

A magyar gazdaság kibocsátása a harmadik negyedévben elérheti a válság előtti szintjét. Az ipar gyors kilábalását a kiskereskedelem követi, míg a járványnak leginkább kitett szolgáltatószektor kilábalása jobban elhúzódik.

A fogyasztás helyreállását a magas megtakarítási ráta csökkenése, a háztartások által elmúlt években felhalmozott pénzügyi vagyon, illetve a reáljövedelmek és a lakossági hitelpiac élénk bővülése is támogatja.

Az előrejelzési horizonton tovább emelkedik a folyó fizetési mérleg többlete és a gazdaság külső finanszírozási képessége, így folytatódik az ország nettó külső adósságának mérséklődése.

A 2021-es költségvetési törvény módosítása és a 2022-es költségvetési törvény a korábban vártnál magasabb – 2021-ben 7,5 százalékos, 2022-ben 5,9 százalékos – GDP-arányos hiányt tervez. A hazai gazdaság teljesítménye várhatóan kedvezőbben alakul a költségvetésben feltételezettekhez képest, ami az előirányzatnál alacsonyabb hiányt is lehetővé tenne. A költségvetésen felüli kiadási tervek alapján ugyanakkor a költségvetési mozgástér várhatóan kihasználásra kerül.

A GDP-arányos államadósság a 2020-as 80,4 százalékról 2021 végére 76,8 százalékra, míg az előrejelzési horizont végére mintegy 74 százalékra mérséklődik

főként a nominális GDP jelentős növekedése következtében.