Még nincs egyezség a hitelmoratóriumról, de védőernyő készül

Egyelőre nincs egyetértés arról, hogy fenntartsák-e és ha igen, milyen feltételekkel az Európában szinte egyedülállóan hosszú átmeneti hitelfizetési könnyítést. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója múlt héten az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: jelenlegi formájában ennek nincs gazdasági indoka.

"Nincs gazdasági indoka annak, hogy fenntartsuk ezt a fajta moratóriumot, hogy mindenki, aki jelenleg moratóriumban van, abban is marad még a következő hónapokra, vagy akár fél évre. Másrészt a bankszektornak is jelentős károkat okozna ez, hiszen minél hosszabb egy moratórium, annál több tartalékolási igénnyel jelentkezik az auditor. Az ennek következtében csökkenő banki tőkék kisebb aktivitást tennének lehetővé, pedig ez az aktivitás feltétlenül fontos a gazdaság újraindítása szempontjából" – mondta az OTP első embere, és hozzátette: vannak példáik, olyan országokból, ahol jelen van a pénzintézetük és véget ért a moratórium, hogy nem volt drámai hatás: 5 százalék alatt van a problémás hitelek aránya a moratóriumban részt vevők körében.

Múlt pénteken ugyanakkor a Portfolio úgy értesült, megszületett a megállapodás, és augusztus végéig a mostanihoz hasonló formában megmarad a moratórium, de bizonyos esetekben akár 2022 közepéig is lehetővé tennék, hogy egy-egy adós éljen a moratórium lehetőségével.

"A megállapodás fő vonalai már kiszivárogtak, abban sikerült megegyezni, hogy jelenlegi formájában a törlesztési moratórium augusztus 31-ig meghosszabbodik. Utána megváltozik a moratórium logikája, az eddigi opt-out helyett, amikor kifejezetten kérni kell, hogy valaki ne vegyen részt a moratóriumban, az opt-in lép életbe, azaz ha valaki benn akar maradni vagy be akar kerülni a moratórium hatálya alá, akkor kifejezetten kérnie kell a bankjánál.

Ez az új szabály vélhetően a jövő évi parlamenti választások után ér véget"

– mondta az InfoRádiónak Palkó István, a gazdasági portál elemzője.

Hétfő reggel azonban már cáfolták az erről szóló híreket, a Világgazdaság azt írta, hogy a tárgyalópartnerek egyike sem erősítette meg, hogy megszületett volna az egyezség. Pénzügyminisztérium álláspontja továbbra is az, hogy a védőhálót csak a rászoruló az ügyfeleknek tartsák fenn. Ez megegyezik a bankszövetség korábban közölt véleményével.

Az InfoRádió megkeresésére a Pénzügyminisztérium közleményében azt írta, hogy még nincsen döntés, és kiemelte, a cél az, hogy azoknak az ügyfeleknek,

akiknek a gazdasági helyzete ezt szükségessé teszi, továbbra is biztosított legyen egy védőernyő, de aki képes rá, térjen vissza a törlesztéshez.

A kormány ez utóbbi csoport kezét sem engedi el, hiszen jogszabály írja elő, hogy a halasztott kamatfizetést nem tőkésíthetik a bankok, és a moratórium után sem emelkedhet a törlesztőrészlet, helyette a futamidő hosszabbodik meg.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint egyébként jelenleg a lakossági hitelek 50, a vállalati hitelek 35 százaléka van moratórium alatt, az intézkedés eredményeként pedig 2020 végéig 1700-1800 milliárd forint elhalasztott törlesztés maradhatott a reálgazdaságban.