Az őszi kalászos növényeknek a fejlődésük során szükségük van egy két–három hetes lehűlési időszakra, hogy a növények nyugalmi állapotba kerüljenek, ellenkező esetben olyanok lesznek, mint a fű, szépen nőnek majd, azonban termést nem fognak hozni – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
Az említett növények számára a legideálisabb, ha már november–decemberben lehűl az idő, és
akár egy jó hónapon át tízcentis hóborítás kerül a vetésre.
Ezért az érintettek bíznak abban, hogy ha már nem is múlt év végétől, legalább idén január közepétől lesz egy hidegebb, hóborításos időszak.
A szakember úgy látja,
a legnagyobb probléma, hogy a kórokozók és kártevők könnyű szerrel képesek áttelelni
az enyhe időben, ami komolyabb növényvédelmi kihívások elé állítja a termesztőket, mint ami egyébként indokolt lenne. Petőházi Tamás megjegyezte, a búza, ha optimálissá fordul számára az időjárás, akkor az addigi viszontagságokat képes kiheverni, és „utol tudja magát érni”, ezért egyelőre nem szeretne vészjósló lenni.
A tél legyen tél
A gyümölcstermesztők, illetve -kultúrák számára az ideális telet az jelenti, amikor legalább két–három héten keresztül mínusz 10–15 foknál hidegebb éjszakai lehűlések vannak, és a nappalok sem melegszenek néhány foknál tovább – erről már Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke beszélt az InfoRádiónak.
Októberben és novemberben az alma- és körteszüret időszakában a számottevő csapadék és az általában hűvös, fényszegény időjárás nehezítette a termesztők életét, majd decemberre, ahelyett, hogy érkeztek volna a téli fagyok, tovább enyhült az időjárás. Vagyis a tél eddig része számukra nem volt optimális, sőt, nem is volt kedvező, de jelen állapotukban a gyümölcsfák még nem tartanak abban a vegetációs fázisban, hogy ez bármilyen visszafordíthatatlan kárt okozott volna a várható termésben.
A veszélyes az lenne, ha az enyhe idő több héten át továbbra is kitartana,
megindítva a nedvkeringést a növényekben, ami miatt kár a rügyek is megpattanhatnak, és az már egy nagyon fokozott fagyhajlamhoz vezethetne – magyarázta a szakember, megismételve: egyetlen gyümölcsfajta sincs abban a stádiumban, hogy kilépett volna téli mélynyugalmi időszakából. És bíznak abban, hogy a napokban érkező, bár nem túl szigorú, de legalább télies időjárás, kitart majd legalább február végéig, és nem kerül majd sor a korábbi évekhez hasonló korai virágzásra.
Apáti Ferenc szintén kiemelte: az áttelelő kártevőket a két–három héten át tartó, mínusz 10–15 Celsiusnál hűvösebb idő tudja megfelelő mód gyéríteni, de erre nem sok alkalommal volt példa az elmúlt tíz esztendő során, így a tavaszi és nyári időszakban rendszerint komolyabb fertőzésekkel kellett a gyümölcstermesztőknek számolniuk. Amennyiben még a szaporodásukhoz is ideálisak a feltételek, akkor az – kultúrától függően –
10-30 százalékkal emelkedő növényvédelmi költséget jelent.
Mindenesetre úgy tartják jónak, ha a télen tél van, erős és hosszan tartó fagyokkal, ne következzen be korai virágzás, ami komoly fagykárokkal és terméskiesésekkel járhat, mint az történt a 2020-as évben is – emelte ki a szakember.