A fővárosban indult el 2014-ben az a keresletnövekedéssel és drágulással járó magyar ingatlanpiaci élénkülés, amely 2019 második felében, 2020 tavaszán torpant csak meg. Ám eközben, mint az adatokból jól látszik, a főváros veszített a vonzerejéből az állandó lakosok számát tekintve:
több mint 20 ezren jöttek el Budapestről 2015 óta
- derült ki az ingatlan.com Növekedés.hu-nak készített, KSH-adatokon is alapuló elemzéséből. 2015-ben még több mint másfél ezerrel többen költöztek be a fővárosba, mint ahányan elmentek. 2016-ban 3230-an többen mentek el. 2017-ben már 3315-en, 2018-ban 5920-an, majd 2019-ben 7719-en.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a fővárosból elköltözők nagy része a Budapesthez közeli településeket, az agglomerációt választotta. A távozók növekvő száma több tényezővel magyarázható. Elsősorban azzal, hogy a fokozatosan emelkedő árak miatt sokan megváltak a lakásuktól és nagyobbat tudtak vásárolni az agglomerációban, esetleg lakás helyett családi házba költöztek.
Budapesten kívül például az egyetemvárosokban, a nagyobb tavak - Balaton, a Velencei-tó - környékén gazdaságilag fejlettebb megyék nagyvárosaiban és megyeszékhelyein, valamint azok agglomerációiban is felpörgött a lakáspiac, amely első körben a kereslet fokozódásában, majd az ingatlanok felértekelődésében is láthatóvá vált - mutatott rá a szakember. Az úgynevezett falusi csok pedig a legkisebb településeken hoz és hozhat hosszabb távon komolyabb változást.
2017 szeptemberéhez képest nagyon látványos a vidéki felértékelődés. A kínálati adatokat ismertetve Balogh László úgy fogalmazott, hogy a különböző megyeszékhelyeken 1-7 százalékos volt a drágulás éves szinten. Kivétel Békéscsaba és Szekszárd, ahol tavaly szeptemberhez képest 9, illetve 5 százalékkal csökkent a négyzetméterár, valamint Győr, ahol stagnálás volt. A három évvel ezelőtti medián négyzetméterárakhoz képest viszont
valamennyi megyeszékhelyen drágulás történt, mégpedig 42-98 százalékos várostól függően.