Sokak számára okoz gondot, hogy éves alapon 46 százalékkal drágultak a gyümölcsök - írta a Népszava a legfrissebb statisztikai adatokra hivatkozva, hozzátéve, hogy az emelkedés minden korábbi időszaknál meredekebb, és ebben az évben tovább gyorsult.
A lap körképe szerint kilogrammonként 880 forintos helyben termelt körte, 600-800 forintos alma vagy őszibarack mellett átlagosan 500 forintos csemegeszőlő árakkal találkozhat az egészségtudatos vevő a boltokban és a piacokon. Ezzel szemben a világ másik feléről szállítással együtt is olcsóbb a banán, már 300 forintért elérhető, igaz, akciósan.
A lap szerint bár volt termelői ár emelése - de a költségek is jelentősen nőttek, miközben számos ültetvény szenvedett tavasszal terméskiesést okozó fagykárt, majd később a júniusi esőzések is jelentős veszteségeket okoztak, az ígéretes szamócaszezont és meggyet is tönkreverte. Igaz, korszerűbb ültetvényekkel mérsékeltebb lehetett volna a veszteség.
Vári Attila. a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szaktanácsadója szerint ugyan van javulás, de még mindig sok az elöregedett ültetvény, a kertészeti támogatások pedig túlságosan bürokratikusak voltak sokak számára teljesíthetetlen feltételekkel, mint a kötelezően előírt jégháló, ami hektáronként elérheti az akár 10 millió forintos költséget is. Egy intenzív ültetvény ráadásul fajtától függően
2-4 év, mire termőre fordul, és addig csak viszi a pénzt az ültetvény ápolása, a növényvédelem.
Aki nem vállalhatja a szakaszos fejlesztést, az inkább lemond a korszerűsítésről a szakértő szerint.
Azt mindenesetre már pozitívnak tartja, hogy a telepítési engedélyek kiadásakor megvizsgálják, hova mennyire fagyérzékeny fajt terveznek a gazdák, és amennyiben a megyei kataszterben ezt nem javasolják, a gazda csak a saját kockázatára, támogatási lehetőség nélkül vághat bele eredeti elképzelései megvalósításába.
A magyar termelőket is érintette a vendégmunkások koronavírus-járvány miatti elmaradása, s ez itthon is megdrágította a munkaerőt.
A növényvédő szerek, a műtrágyák, a különféle importanyagok, a gyenge forint miatt nagyjából 30-40 százalékkal növelték a költségeket.
A kisebb termés és a drágulás ellenére is keresleti piac miatt emelkedtek a termelői árak is - azonban messze nem annyira, mint a fogyasztóiak. Az étkezési almát például duplaannyiért - vagyis kilónként 200 forintért - vásárolták fel idén a termelőktől, ezzel szemben a boltokban 600-700 forintos árakat látni. Ráadásul hosszabb távon is maradhat a drágaság, mivel a lengyel ültetvényeket is megviselte a fagy, ráadásul onnan bőven hiányzik több százezer ukrán vendégmunkás is, hogy leszedje a maradékot.
A kereskedők szerint ők is magas áron kapják a felvásárlóktól a termékeket, és bár az újonnan bevezetett ágazati különadót is beépítik az árakba, ennek áremelő hatása elmarad a beszerzési árak növekedési ütemének hatásától - derült ki Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szavaiból.
Ugyanakkor az átadási árak emelkedése tapasztalható egyes hústermékeknél is, ami megjelenik a KSH által rögzített árváltozásokban is: a párizsi, a kolbász 18,1 százalékkal, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a cukor 13,4, a szalámi, szárazkolbász és sonka 11,4, a tojás 10,2, a tej 8,9 százalékkal drágult augusztusban. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolti árakban már benne van az áfa is. Az újból bevezetett ágazati különadó, amely elsősorban a nagy láncokat sújtja, bár valóban beépül a költségekbe, de arányait tekintve sokkal kisebb, mint a beszerzési ár drasztikus megugrása.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!