A koronavírus-járvány miatt új vita kezdődhet az Európai Unióban a minimálbérekről. Ennek oka, hogy a kötelező legkisebb kereset amellett, hogy sok tagállamban egyébként sem elegendő a stabil megélhetéshez, a járvány hatása a minimálbéreseket sújtja leginkább. Nemcsak a munkahelyek elvesztése miatt, hanem azért is, mert a járványnak leginkább kitett, közvetlen érintkezést igénylő munkakörök alkalmazottai között rendkívül magas arányban találhatók minimálbéren foglalkoztatottak – derül ki az Eurofound friss jelentéséből, amit a Magyar Nemzet szemlézett.
A járvány miatt jelentős válságba sodródott ágazatok munkavállalói között nagy arányban vannak a minimálbéresek.
Jelentős részük az elsők között veszítette el állását a koronavírus terjedését akadályozó intézkedések miatt.
A koronavírus megjelenése felértékelt bizonyos munkaköröket,
az átalakuló társadalmi igényekhez, a vírushelyzethez ugyanakkor nem alkalmazkodtak a keresetek.
A fertőzésnek leginkább kitett ágazatok legáltalánosabb munkaköreiben, például eladóként vagy takarítóként a jelentősen megnövekedett veszély ellenére még mindig kiemelkedően magas a minimálbéresek aránya. A kiskereskedelem bizonyos területein ez akár a munkavállalók negyedére is igaz, míg a mezőgazdaságban dolgozók közel húsz százaléka érintett. Megközelíti a tíz százalékot az egészségügyi dolgozók körében is a kötelező legkisebb bér aránya az Európai Unió tagállamaiban.
A felmérés rámutatott, hogy
az európai háztartások negyven százalékának nincs elegendő megtakarítása,
ráadásul átlagosan a munkavállalók közel harmadának átmenetileg vagy végleg megszűnt a munkaviszonya, vagy csökkentett munkaidőbe kényszerült a járványügyi intézkedések miatt. A felmérésben részt vevő háztartások háromnegyede pedig úgy látja, jövedelem nélkül legfeljebb három hónapig képesek fenntartani magukat. Ennél még rosszabb a minimálbérért dolgozók jövedelmi helyzete.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!