A szuperállampapír sikere: június 3-a óta 1323 milliárd forint értékben vásárolt az 5 éves, lépcsőzetesen emelkedő kamatozású, átlagosan majdnem évi 5 százalékos hozamú papírból a magyar lakosság, aminek a nagy előnye, hogy a kamatfizetések után névértéken, egyébként pedig 99,75 százalékos értéken veszi vissza a Magyar Államkincstár, ismertette Korányi G. Tamás az InfoRádiónak nyilatkozva. Ennek alternatívája volt az 1,7 százalékkal a KSH inflációs index fölött kamatot fizető, inflációkövető kötvény, amelyet korábban az államkincstár 99-en vett vissza, most viszont lecsökkentette 98 százalékra, tette hozzá a tőzsdei szakértő.
Ennek főként az az oka, magyarázta a szakember, hogy kelendőbb legyen a MÁP+. Az MNB megfigyelte, hogy
az utóbbi hetekben megnőtt a bankrendszerben az államkötvények aránya, sokan államkötvényt váltottak vissza a bankjaikban, hogy meg tudják venni a MÁP+-t
– ez sem feltétlenül jó, jegyezte meg Korányi G. Tamás –, annak ellenére, hogy ez evlileg csak magánszemélyek részére vásárolható. Megjelent az államkötvényszőkítés is a 90-es évek olajszőkítése mintájára, amit a jegybank minden eszközzel igyekszik visszaszorítani, tette hozzá.
Kik és miből?
A szuperállampapír bevezetésének egyik fő indoka az volt, hogy 6000 milliárd forintra nőtt a "párnacihában tartott" forintkészlet, amit meg kellett csapolni. Bár az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hivatalosan nem mondott számszerű várakozásokat, 1000 milliárd forintra becsülhető, amit az első hónapokban szerettek volna eladni. Mint látszik, ennél már jóval többet értékesítettek.
"Tehát a cél az volt, hogy a párnacihát mozdítsák meg – ismételte meg a szakértő. – Nos, nem feltétlenül ez történt" – tette hozzá.
Jelek szerint a lakosság pénzpiaci alapokból, más állampapírokból vont ki pénzt. Logikus is, hiszen nem a pénzügyileg tájékozatlanabb rétegek fognak rögtön szuperállampapírt vásárolni, hanem azok, akik eddig más, ennél valamivel rosszabb pénzügyi eszközben tartották a vagyounkat, magyarázta Korányi G. Tamás.
Változás a devizatartalékoknál
Másik érdekességként az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő kiemelte: sokan tartják devizában a megtakarításaikat, amiben az euró mellett a svájci frank is komoly részt képez. Utóbbit azonban egyáltalán nem érte meg bevinni a bankrendszerbe negatív kamat mellett. A franknak ugyanakkor az euróhoz és forinthoz stabil, sőt, növekvő ára volt az elmúlt években, emiatt az úgynevezett menekülő valutát megérte tartani, mutatott rá a szakember.
Most viszont ezek a tartalékok is átváltódnak szuperállampapírrá, hiszen senki nem számít arra, hogy a következő 5 évben – éves szinten – 5 százaléknál jobban, vagyis évente 16 forinttal leértékelődne a magyar fizetőeszköz akár az euróhoz, akár a svájci frankhoz képest - mutatott rá Korányi G. Tamás. A szuperállampapírhoz képest viszont már nem éri meg az alpesi devizát otthon tartani.