A Tesco, amely már hivatalos közleményben is tudatta döntését, a fenntarthatósággal és állatjóléti szempontokkal indokolja azt - írta keddi számában a Magyar Nemzet. Az ágazati szereplők szerint viszont ez nem feltétlenül állja meg a helyét, sőt az alternatív - szabadtartásos vagy mélyalmos - technológiák összességében ártalmasabbak a bolygóra, mivel energia- és területigényük nagyobb, jobban terhelik a talajt.
A kereskedelmi láncok által hivatkozott állatjóléti szempont sem feltétlenül állja meg a helyét, mondta Pákozd Gergely, mivel az Európai Unió 2012-ben szigorított az állatjóléti szabályozásán. Így a korábbiakhoz képest az új ketrecekben csaknem másfélszer nagyobb alapterület kell egy tyúknak, de alapelvárás a komfortérzetük növelése is, egyebek mellett ülőrúddal vagy tojófészekkel.
A 2012-es ketreccserékkel 15-20 évre terveztek az állattartók, a váltással járó hatalmas költségeket mostanra heverte ki az ágazat, így már a fejlesztésekre lehetne koncentrálni - tette hozzá.
"A szövetségnek nincs pontos információja a láncok döntésének hátteréről", mondta a szakember, aki úgy véli: előfordulhat, hogy állatvédői nyomás vagy bizonyos üzleti érdekek állnak a háttérben. Kiemelte: a váltás akár negyven százalékkal is megdrágítaná a tojást.
Elmondta azt is, hogy a piac 15-20 százalékát importból látja el hazánk. Ennek kiváltásához – akár alternatív tartástechnológiákkal – növelni kell a termelést, a jövőbeli fejlesztéseket így az egészséges piaci verseny határozná meg - vélekedett Pákozd Gergely.