"Az elmúlt 10 évben alatt nagyon komoly fejlődést ért el a furmint, nem kell már magyarázni a fogyasztóknak, nem kell azon vitatkozni egy éttermessel, hogy ugyan, legyen már egy furmint a borlapon" - mondta Kézdy Dániel az InfoRádió bormagazinjában. A Furmint Február ötletgazdája szerint a magyar fajták közül a furmint a legnépszerűbb.
Hozzátette: sokszor felmerül a kérdés, hogy érdemes-e csak fajtatisztán furmintot palackozni, vagy jobb lenne házasításokban gondolkozni. Szerinte a borászoknak idővel rá kell jönni, hogy mi a legjobb megoldás, és ha a furmint mellé kerül 10-20-30 százalékban hárslevelű vagy olaszrizling, és ettől szebb lesz a végeredmény, akkor így kell csinálni, de az egyértelmű, hogy maga a furmint egy nagyon fontos, kikerülhetetlen fajta.
Ha megnézzük a borkereskedések kínálatát, akkor
nagyon jól látszik, hogy a fajta elfoglalta a méltó helyét Magyarországon, a fogyasztók ismerik és keresik a furmintok dűlős változatait is, az édes késői szüreteket is, tehát nem csak a száraz verziókat
- hangsúlyozta Kézdy.
Furmint - de hol?
Megkérdeztük, hogy a furmint a magyar borvidékeken mennyire van jelen, hiszen a szőlőfajtáról elsősorban Tokaj-Hegyalja jut eszünkbe, másodjára Somló. Kézdy Dániel elmondta: részben a "furmint-hájpnak", a fellendülésnek köszönhetően az elmúlt években nagyon sok helyen telepítettek furmintot, például a Balaton körül sok furminttal lehet már találkozni, de az ország számos más szegletében is jelen van. Ettől függetlenül Tokaj és Somló jár természetesen az élen.
Felvetettük, hogy a hájpnak van egy negatív kicsengése is, azt jelenti, hogy túlzottan, vagy erőltetetten népszerűsítenek valamit. Időnként azért valakinek lehetett az az érzése, hogy a furminttal is valami ilyen történik.
A külföld felé fordított arc része a furmint mint magyar fajta
A Furmint Február főszervezője szerint, "ha bormarketing pénzek, állami pénzek kerülnek a rendszerbe, akkor elkerülhetetlen, hogy legyen olyan borvidék vagy régió, amelyiknek ez nem fog tetszeni. Ez részben a furmint esetében is így volt". Kézdy úgy látja: abban már nincs vita, sem a borkereskedők, sem a termelők között, hogy a hazai fajtákat előtérbe kell helyezni.
"Ugyanezeken a területeken teremne nagyon szép chardonnay vagy rajnai rizling, de ha mi a külföld felé szeretnénk bármilyen szinten nyitni, akkor egyértelmű, hogy csak és kizárólag a hazai fajtákra kell építeni,
hiszen egy külföldit nem érdekli a negyvenedik chardonnay, vagy a kétszázadik merlot".
Ilyen szempontból szerinte megkérdőjelezhetetlen, hogy a furmintnak kiemelt szerepet kell adni. Azt, hogy a furmint elnyomná a többi fajtát – a hárslevelűt, az olaszrizlinget, a juhfarkot - nem nagyon tapasztalja a szakember. Mint mondta: "aki hisz egy fajtában és kiáll mellette, annak jók lesznek azok a fogyasztók, akikkel a furmint kedveltette meg a magyar bort, hiszen ők egy idő után szintén magyar szőlőfajtákból szűrt borokat fognak keresni".
Kézdy nem gondolja, hogy a furmint "túl lenne tolva", hiszen mindig a borászokon múlik, hogy melyik fajtát tudják a legjobban használni és kezelni.
Szepsy István: furmint mindenekelőtt
"Egyre többet tudunk a furmintról, folyamatosan folyt a szelekció, a borok és a borstílusok próbálása. Ezek már elértek egy bizonyos szintet, és a furmintra egyre inkább úgy tekint a mádi közösség, de biztosan mások is, mint az egyik legfontosabb alappillérünkre" - mondta Szepsy István.
A mádi borász hozzátette: nagyon sokáig nem ismerték föl a furmint kiemelkedő értékeit, és sokak fejében megfordult, hogy világfajtákkal is foglalkozzanak.
A 2000-es évek elején megfogalmazódott, hogy "a furmint mindent tud, ám, mint fajta, olyan kevert állománnyal rendelkezik, hogy el kell kezdeni a szelekcióját és a céljainknak megfelelő típusokat kell kiválogatni. Vagy a száraz borhoz, vagy az aszúsodáshoz vagy az egyik dűlőhöz, ami löszös, vagy a másikhoz, ami andezites, akár a harmadikhoz, ami riolitos – és mindegyik fajtatípust a maga élőhelyén kell előállítani és tovább szaporítani. Rengeteget haladtunk előre a furminttal, így azóta megváltozott a világkép: mindenek előtti lett a furmint" - emelte ki Szepsy István.
Az ősállapottól napjainkig
A fajta gyakorlatilag ezer évekkel ezelőtt kezdett kialakulni ezen a termőhelyen, ahol az előd népek éltek, a rézkorszak óta, és miután nincs két egyforma dűlő – sőt parcella sem – ugyanazzal a talajösszetétellel, a talajnak és a mikroklímának megfelelően abból az itt termelt ősállapotú fajtából számos változat jött létre. "Ezt úgy kell elképzelni, hogy van négydekás fürt meg nyolcvan dekás fürt is a furmintban" - magyarázta Szepsy István. "Van egészen apró bogyó és van óriási bogyó. Az egyik nem rothad és nehezen aszúsodik, a másik pedig könnyen rothad és gazdag aszú termést hoz, ha nem is azt a minőséget, amit csúcsnak lehet nevezni. Tehát végtelen számú lehetőség van klónokra, hiszen a klón az egy egyed. Azt nevezzük klónnak, ami egy egyed és aminek a tulajdonságait vegetatív szaporítással lehet örökíteni – elméletileg. Gyakorlatilag nem ilyen egyszerű a helyzet".
Tehát aki ma furmintot telepít, vagy mondjuk az elmúlt öt-tíz évben telepített, annak pontosan tudnia kell, hogy az ő adott területére milyen tulajdonságú furmintklónt érdemes telepíteni - mondta Szepsy István mádi borász.
A furmintról szóló interjúkat meghallgathatja a Hordóminta magazin 2019. január 30-i adásában.