A horvát kormány szerdai döntése szerint százmillió euróval (31,8 milliárd forint) támogatja a krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) megépítését: 50 millió euróval 2019-ben és további 50 millió euróval 2020-ban.
A Kvarner-öbölbe tervezett terminál 2021-ben kezdi meg működését, és a projekt 234 millió euróba kerül, ebből csak maga az úszó LNG-terminál (FSRU) 160 millió euróba.
A projektet az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága 2017 februári döntése szerint 101,4 millió euróval támogatta. A fennmarad összeget - 32,6 millió eurót - a kormány által elfogadott finanszírozási terv szerint az LNG Hrvatska vállalat és az ország vezető gáz- és árampiaci állami vállalatai (HEP, Plinacro) biztosítják.
A magyarok tulajdonrészt szeretnének
Tomislav Coric környezetvédelmi és energetikai miniszter a sajtónak úgy nyilatkozott: az LNG-terminál Horvátország stratégiai befektetési projektje, fontos az ország energetikai függetlensége és biztonsága szempontjából, ezért elengedhetetlen a szállítási útvonalak diverzifikálása, valamint az egy forrásból történő behozatali függőség csökkentése.
A krki LNG-terminál kapacitásainak előzetes lefoglalását célzó, úgynevezett Open Season eljárás során felkínált gázmennyiségre 520 millió köbméter kötelező és 300 millió köbméter feltételes ajánlat érkezett, amely sokkal kevesebb a 1,5 milliárd köbméternél, amennyi minimum szükséges ahhoz, hogy a beruházás kifizetődő legyen. Az adriai cseppfolyósgáz-terminál teljes kapacitása 2,6 milliárd köbméter évente. Annak ellenére, hogy bár a projekt egyelőre nem kifizetődő, Coric többször is elmondta, hogy LNG-terminál a kormány meghatározó energetikai projektje marad.
A tárcavezető korábban arról is beszélt, hogy
ami a kapacitások megvásárlását illeti, két szándéknyilatkozat is érkezett Magyarországról, azzal a kitétellel, hogy a leendő terminálban tulajdonrészt szerezhessenek.
Arról nem tett említést a miniszter, mely magyar vállalatokról van szó.
Mint mondta: folytatják a tárgyalásokat a magyarokkal, kiemelve, hogy stratégiai fontosságú projektről van szó, nemcsak Horvátország számara, amely egyre inkább függene a behozatali gáztól, hanem Európa, és főleg az olyan országok számára is, mint Magyarország és Ukrajna.
A magyar és a horvát hálózatot összekötő interkonnektor kétirányúsításával Horvátország 2019 végére fizikailag lehetővé teszi, hogy Magyarország gázt vásároljon tőle - derült ki 2018 szeptemberében.
A horvátországi LNG-terminál ügyében Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben Zágrábban arról beszélt, hogy a gáz csökkenő szerepet játszik a magyar energiarendszerben, mert Magyarország atomerőművet épít és naperőmű-fejlesztést folytat. Ám mivel "ezek a kapacitások csak hosszú évek után fognak beállni, a gáznak marad jelentősége" - magyarázta -, a gáznál pedig az ár számít.
A magyar és orosz állam között 2020-ban lejár a hosszútávú gázvásárlási szerződés – közölte az InfoRádió Aréna című műsorában tavaly novemberben a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete. Ságvári Pál hangsúlyozta, a magyar kormány érdeke a versenyhelyzet fokozása. Az 1995-ben megkötött szerződéshez hasonló hosszútávú szerződést a kormány nem szeretne újra kötni az orosz féllel, versenyhelyzetet szeretnének teremteni. „Ennek kapcsán pörgött fel mind a román, mind a horvát forrásbeszerzés.”
A teljes Arénát az alábbi videókban megnézheti.