Elsősorban a GDP-arányos államadósság ráta fontos, hiszen ez önmagában nagyon sok gazdasági mutatónak a tükre - emelte ki Baksay Gergely, az Magyar Nemzeti Bank igazgatója. Ez utal a költségvetési folyamatokra, a GDP-re, a gazdaság fejlettségére, de az évek közötti változását befolyásolja még az infláció és az árfolyam is. A GDP-arányos államadósság ráta a befektetők által is a legtöbbet elemzett költségvetési mutatószám - tette hozzá.
Csiki Gergely, a Portfolio elemzője azt emelte ki a GDP-arányos államadósság rátáról, hogy nem véletlenül képezi részét a maastrichti kritériumoknak, és az Európai Bizottság is nagy hangsúlyt fektet e cél teljesülésére. Konkrétan a 60 százalékos GDP-arányos államadósság rátánál húzták meg a határt. Ehhez képest a kormány az alaptörvényben 50 százalékos rátát tűzött ki célként hosszú távon, és csak olyan költségvetés fogadható el, ami ennek az irányába hat.
Tavaly szeptember végén a GDP arányában 72,4 százalék volt Magyarország államadóssága. Mit jelent ez az adat egy elemző számára?
Erre a kérdésre Csiki Gergely ezt válaszolta: leginkább régiós versenytársakhoz viszonyítva és uniós összevetésben érdemes vizsgálni ezt a friss adatot. Azt lehet mondani, hogy Magyarország az Európai Unióban a középmezőnyben van ezzel az államadósság-teherrel. Az elmúlt években volt egy csökkenő pálya, de az aktuális adatok alapján az mindenképpen egy figyelmeztető jel, hogy egy látványos adósságcsökkenés nem valósult meg. Csiki szerint ennek részben az az oka, hogy bizonyos technikai elszámolásokat kellett végrehajtani. Ez arra figyelmezteti a kormányt és a döntéshozókat, hogy stabil költségvetésre és hiányleszorító gazdaságpolitikát érdemes folytatni.
Baksay Gergely is azt emelte ki, hogy nemzetközi kontextusba kell helyezni és idősorban vizsgálni az adatokat. Mint mondta: az adósság szerkezete is nagyon fontos, önmagában az adósság mértéke még nem mutatja meg azt, hogy ebből mennyi áll fenn devizában, illetve hazai pénznemben.
A válság rávilágított arra, hogy a magyar gazdaság sérülékenysége jelentős részben abból származott, hogy nemcsak magas volt az államadósság, hanem devizában állt fenn, és külföldieknek tartozott a magyar állam - hangsúlyozta Baksay Gergely, az Magyar Nemzeti Bank igazgatója.
További részleteket itt olvashat a műsorban elhangzottakról.
A Hold Alapkezelő a témában érdekes infografikákat is készített:
A sorozat első részében a magyar állam szerepéről folyt a vita, és az volt az egyik fő kérdés, hogy fojtogat vagy ösztönöz az állam.
A második adásban a hatékonyságról volt szó és a magyar gazdaság védettségéről.
A sorozat harmadik részében a munkaerőpiacról és a versenyképességről volt szó.
Itt feliratkozhat YouTube-csatornánkra, hogy ne maradjon le a legfrissebb videókról: