Tavaly már 23 ezer szerződést kötöttek a bankok az ügyfelekkel összesen 66 milliárd forint értékben – közölte Palkó István.
Elmondta: nemcsak a lakosság, hanem a bankok körében is népszerű a CSOK – különösen azoknál a bankoknál, ahol keresztértékesítésben vagy marketingelemként alkalmazzák ezt az értékesítési formát.
„Ez egyúttal bevétellel is jár a bankok számára, hiszen ügyletenként másfél százalékot – szerződésenként maximum 30 ezer forintot –, illetve az államtól 2 százalék összegarányos költségtérítést is kapnak azért cserébe, hogy az állam helyett adminisztrálják ezt a támogatási formát” - mondta Palkó István.
Hozzátette: logikus is, hogy náluk van ez a feladat, hiszen többek között lakáshitellel kombináltan is fel lehet venni ezt a támogatást. Így ha ezentúl egy helyett két helyen kell végezni ezt, akkor valószínűleg kevésbé lesz egyszerű.
A Portfolio elemzője elmondta, hogy egyelőre nem lehet tudni, hogy ki venné át a CSOK adminisztrációját, de
elképzelhető, hogy a kormányablakok, mivel közel vannak a lakossághoz, és számos más adminisztrációs teendőt is a kormányablakok intéznek.
„Ugyanakkor korai lenne még azt mondani, hogy biztosan ők veszik át a feladatot. Hiszen Lázár János is még csak feltétles módban beszélt arról, hogy elvennék a bankoktól a CSOK adminisztrációját” - tette hozzá Palkó István.
A Portfolio elemzője szerint azt nem lehet tudni, hogy a bankok számára milyen nyereséggel, profittartalommal járt a CSOK adminisztrációja, de véleménye szerint nem sokkal.
„Számításaink szerint összességében két milliárd bruttó bevételt realizálhatott tavaly a bankszektor a CSOK adminisztrációjából, aminek nagy részét valószínűleg elvitték a költségek.
Vagyis a bankok nem közvetlenül a CSOK-on keresztül keresnek sokat, hanem az egyéb kapcsolódó termékekkel, leginkább a lakáshitelekkel”
- mondta Palkó István.