A Magyar élelmiszerkönyv módosítása szerint augusztus elsejétől már csak a magasabb hústartalommal készülő termékek kerülhetnek forgalomba. Az intézkedés hatására egyesek a receptúrát, míg mások a termék megnevezését módosítják majd, így virsli és párizsi helyett egyre több fantázianévvel ellátott áruval találkozhatnak majd a vásárlók. A gyártók attól tartanak, hogy a drága és bonyolult ellenőrzés miatt a hatóságok nem tudják kiszűrni az előírásoknak nem megfelelő termékeket, ezzel pedig a tisztességes vállalkozások kerülhetnek versenyhátrányba - írta keddi számában a Magyar Idők.
Bár a hazai húsipar szereplői korábban jelezték, hogy a Magyar élelmiszerkönyv nyáron életbe lépő módosítása nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat, nem várható lazítás a szabályozásban. A Földművelésügyi Minisztériumtól a lap megtudta: elegendő idő volt ahhoz, hogy az ipar felkészüljön a változásokra.
A többek között a virslik és a felvágottak esetében magasabb hústartalmat előíró szabályozás már tavaly óta hatályban van, az alkalmazására azonban egyéves átmeneti időt biztosítottak, így az előírásokat augusztus 1-jétől kell kötelezően alkalmazni.
A lapnak nyilatkozó iparági szereplők más-más stratégiát követve próbálnak megfelelni a szigorításnak. Míg egyes termékeknél a hústartalom emelésével módosítják a receptúrát, addig egyéb készítményeknél – az eddigivel azonos minőség mellett – különböző fantázianevekkel kerülik ki a szigorítást. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke, a Pick Szeged Zrt.-t magában foglaló Bonafarm-csoport PR- és vállalati kapcsolatok igazgatója elmondta: ez utóbbi esetben a gyártók termelési költségei ugyan nem emelkednek, viszont számítaniuk kell a vásárlóközönség értetlenkedésével.
A receptúra módosítása mellett döntő cégeknek pedig arra kell felkészülniük, hogy a növekvő költségeiket csak nehezen tudják majd érvényesíteni az értékesítési áraikban. Ha a kereskedelem elutasítja az áremelést, az súlyos helyzetet teremthet a jogszabálykövető cégek számára.
Az ágazat szereplői abban reménykednek – hívta fel a figyelmet Éder Tamás –, hogy az áruházláncok partnerek lesznek abban, hogy a szigorodó szabályozás miatt emelkedő költségek megjelenjenek az árakban. A hatóságnak pedig azt kell biztosítania – folytatta –, hogy a jogkövető cégek ne kerülhessenek hátrányba. Szerinte a legnagyobb hangsúlyt az importtermékek ellenőrzésére kell helyezni, hiszen a magyar szabályozás ezzel a módosítással a legszigorúbbak közé lépett az EU-n belül.
Ha az ellenőrzések nem lesznek hatékonyak, és piacon maradhatnak olyan külföldi vagy hazai termékek, amelyek nem felelnek meg az adott termékelnevezéshez kötődő követelményeknek, az súlyosan sértheti a versenyegyenlőséget és a jogkövető cégek érdekeit – jegyezte meg.