Az ügynökség szerint 2012 és 2014, valamint 2019 és 2021 között a szegénységben élő gyerekek száma 8 százalékkal csökkent a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió vizsgált, mintegy 40 országában élő 291 millió gyerekéből.
2021 végére a szegénységben élő gyerekek száma azonban még mindig több mint 69 millió volt.
A szervezet részéről Viktor Nyland rámutatott arra, hogy a megfelelő ételek, illetve a fűtött otthon hiánya fenyegetést jelent a gyerekek testi és mentális jóllétére.
Az UNICEF a jelentésben a többi között gyermekvédelmi eszközök hatékonyabb felhasználását és az állam szigorúbb közbelépését javasolja, rámutatva arra, hogy egy ország virágzó gazdasága még nem jelenti automatikusan azt, hogy az ott élő gyerekek kijutnak a szegénységből.
A legnagyobb visszaesések éppen a legtehetősebb országokban tapasztalhatók a gyermekszegénység terén:
az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Izlandon. A helyzet valamelyest javult az Egyesült Államokban, valamint a többi között Lengyelországban, Szlovéniában és Litvániában.
A beszámolóban rámutatnak a gyermekszegénység és a gazdasági egyenlőtlenségek közötti közvetlen összefüggésekre, valamint kiemelték, hogy az egyszülős, illetve kisebbségi családok gyermekeit a jelenség jobban fenyegeti. Példaként az Egyesült Államokat említették, ahol az afroamerikai gyerekek 30, az őslakos gyerekek 29 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, míg ez a fehér gyerekek esetében 10 százalék.
Az Európai Unióban az EU-s állampolgársággal nem rendelkező szülők gyerekei esetében 2,4-szer nagyobb az esélye, hogy szegénységben élnek, mint az állampolgársággal bíró szülők gyerekei.