A leginkább összetett szárazföldi élőhelyek, az erdők jelentősége egyre növekszik az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében, a vízvisszatartásban, de a turizmusban vagy a társadalom rekreációjában is. Különösen igaz ez a nagyvárosokra, így Budapestre is – hívja fel a figyelmet keddi sajtóközleményében a Pilisi Parkerdő Zrt.
Felidézik, hogy 2023-ban ünnepeljük Budapest megszületésének százötvenedik évfordulóját. Ugyanakkor szintén idén emlékezünk meg a budai hegyvidék (újra)erdősítésében úttörő szerepet vállaló erdész, Guckler Károly halálának századik évfordulójáról. Emellett szintén százéves az 1923-ban elfogadott Alföld-erdősítési törvény, amely később kulcsszerepet játszott a pesti oldal élhetőségének javításában. A hazai erdészet évszázados, Budapest történetével szorosan összeforrt hagyományra támaszkodik, amikor a városi erdők jelentőségét hangsúlyozza. A Pilisi Parkerdő, a kihívásokat és felelősségét, valamint a városi erdők fontosságát felismerve egységes és
hosszú távú városierdő-fejlesztési program kidolgozásába kezdett.
Ez egy szisztematikus koncepció a Parkerdő által kezelt budapesti erdők komplex ökoszisztéma-szolgáltatásainak javítására, ökológiai értékének növelésére, klímavédelmi és rekreációs funkcióinak erősítésére.
A városi erdők kezelése jóval túlmutat a hagyományos erdőgazdálkodói vagy természetvédelmi megközelítésen. A nagyváros és a természetes környezet találkozási zónájában fekvő erdőkre olyan összetett nyomás nehezedik és olyan komplex igényeket támasztanak velük szemben, melyeket csak
csak egy holisztikus szemlélettel kialakított átfogó stratégia képes kezelni.
A városierdő-fejlesztési program pontosan ilyen rendszerszintű stratégia lesz – emelik ki.
Ennek érdekében a Pilisi Parkerdő a stratégia kialakításának belső folyamatába bevonja a legkülönbözőbb szakterületek és tudományágak képviselőit, társadalmi szervezeteket és szakértőket. A több hónapos konzultációsorozaton szisztematikusan vizsgálják a városi erdőket érintő legkülönbözőbb szempontokat, például az erdők klímavédelmi funkcióit, illetve felkészítésüket a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira, szerepüket a vízvisszatartásban és a városi kék infrastruktúrában, az erdők közösség- és társadalomszervező jelentőségét, szerepüket az egészségmegőrzésben, a rekreációban, a sportban vagy a turizmusban. Mindezek mellett szó esik az erdők ökológiai értékének növeléséről és arról, hogyan mérhető az erdők nem faanyagtermelésből származó gazdasági-társadalmi haszna.
A városierdő-fejlesztési program kialakításának következő – immár nyilvános – állomása június elején egy konferencia lesz. Ezen a parkerdő bemutatja városierdő-fejlesztési programjának tervezetét, amely alapul szolgál a további tervezéshez és párbeszédhez.