Míg 2002-ben 7 százalék volt Magyarországon a súlyos depresszióban szenvedők aránya, 2021-ben ez 11 százalékra nőtt – derül ki a most megjelent Hungarostudy 2021-es tanulmánykötetéből.
"Magyarországon súlyos a depresszió aránya, és a fiatalok között is nőtt. Két dolgot nem szabad elfelejtenünk: az egyik, hogy ez a felmérés 2021 nyarán történt, még bőven a Covid-járvány idején. A másik pedig, hogy ezek a szomorú számok a depresszióval kapcsolatban a világ teljes népességére, ezen belül a fejlettebb országokra vonatkoznak" – ismertette az adatokat Purebl György.
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint Magyarország "nem lóg ki a depresszióban a sorból", mert ez egy globális probléma. A felméréskor először azt gondolták, hogy a klímaszorongás állhat a fiatalkori depresszió mögött, de kiderült:
akik között a klímaszorongás magasabb, azok kevésbé depressziósak.
Ők ugyanis úgy érzik, tehetnek valamit a jövőért, és van kontrolljuk. Akik viszont úgy érzik, hogy teljesen kontroll nélküliek, és nem tehetnek semmit, azok között gyakoribb a depresszió.
Purebl György érdekes információkat árult el a különböző altató-nyugtató gyógyszerszedéssel kapcsolatban. A felmérésük szerint Magyarországon az egészséges, semmilyen betegségre nem diagnosztizált emberek 9 százaléka is szed valamilyen pszichológiailag aktív gyógyszert. A gyógyszer feltehetően nagyrészt nyugtató. Más vizsgálatokból az derül ki, hogy az antidepresszívumokat sokkal kevésbé fogyasztják Magyarországon, mint Európában.
"Nagyon sok ember van köztünk, akinek lehet, hogy van valamilyen súlyos lelki problémája, pszichológiai segítségre szorul, de nem diagnosztizálta senki. Jobb híján nyugtatókat szed, így ez egy nagy kielégítetlen igény a lakosságban" – mondta.
Fogorvoshoz elmegyünk, de pszichológushoz már sokkal kevésbé
Purebl György szerint ez a mentalitás a Covid alatt egy picit elkezdett változni, és azt reméli, hogy az emberek sokkal inkább mernek majd pszichológiai segítséget kérni, nemcsak nyugtatókat szedni. Hozzátette: a mi felelősségünk is, hogy tudjunk segítséget adni közösségi szinten is.
A depresszióról azt mondják, hogy egy időzített gazdasági bomba, mert jelenleg az Európai Unió GDP-jének egy százalékát a depresszió emészti csak föl. Az összeg a depresszió nem kezelésének a költsége, mert ha valakinek nem kezelik a depresszióját, akkor munkaképtelen lesz. Jellemző lehet rá az úgynevezett prezentizmus, ami azt jelenti, hogy ott van ugyan a munkahelyén, de nem tud hasznos munkát végezni. Ez közösségi szinten nagyon jelentősen csökkenti a produktivitást.
A szakember szerint a jelenség amiatt nem jelent versenyhátrányt egyetlen ország gazdaságának sem, mert ez az egész világon jelen lévő probléma. Viszont az az ország, mely hamarabb fog lépni a lelki egészségért, az sokkal jobban fogja tudni kezelni ezt a problémát, és kevesebb depressziós lesz. Ráadásul gazdasági előnyre is szert tehet, különösen egy olyan társadalomban, amely tudásalapú. "Az emberek azok, akik az igazi gazdasági nyereséget nyújtják" – zárta gondolatát Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.