Könnyen előfordulhat, hogy egy-egy hosszúra sikerült tévézős este után – főleg, ha előtte az egész napot is a számítógép monitora előtt töltöttük – szemeink szárazzá válnak, égni vagy viszketni kezdenek, látásunk elmosódottá válik, sőt, a fejünk is megfájdul. Ilyenkor legtöbbször arról van szó, hogy túlerőltettük szemeinket, holott a szemfáradtság viszonylag egyszerűen megelőzhető volna.
“Bár a moziban ahhoz szoktunk hozzá, hogy csak a vásznon pergő képek világítják be a termet, mégsem ajánlatos otthon teljes sötétségben tévézni, filmet nézni. A sötét környezet és a képernyő fényes négyszöge közötti kontraszt szemfárasztó hatású, ennek elkerülése érdekében helyezzünk a tévé közelébe egyfajta hangulatvilágítást – egy nem túl erős fényű izzót, vagy akár egy egyszerű ledszalagot” – javasolja Takács György, az LG szórakoztató elektronikai üzletágának termékspecialistája.
Ezzel a megoldással nem csak a szemünket kíméljük, de a filmek képei is kontrasztosabbnak tűnnek majd,
hiszen a világosabb háttérhez képest a szürkék és a feketék is mélyebbeknek látszanak. Talán meglepő, de itt nem egy meghitt, sárgás színű hangulatfény a jó megoldás, hanem épp ellenkezőleg.
Ahhoz, hogy színhelyesként lássuk a film képkockáit, kifejezetten hideg fényű, 6500 Kelvin színhőmérsékletű háttérvilágításra van szükség.
Ez a színhőmérséklet ugyanis az a referenciaérték, amelyet a kijelzőgyártók és a tartalomgyártók egyaránt használnak.
Távolság és szünet
Sokféle ökölszabály látott napvilágot az elmúlt években arra vonatkozólag, mekkora is pontosan az ideális tévézési távolság. Ilyen például az az egyszerű képlet, amely szerint a képátlót kell beszorozni 2-2,5 körül értékkel. A kanadai optometristák szövetsége (Canadian Association of Optometrists, CAO) azonban ennél nagyobb, a képernyőszélesség ötszörösének megfelelő távolságot javasol.
Szintén ez a szervezet tanácsolja azt, hogy ne csak a monitorhasználat, de a tévézés során is tartsuk be a 20-20-20-as – magyarul inkább 20-20-6-os – szabályt. Ez azt jelenti, hogy 20 percenként tartsunk 20 másodperces szünetet, amikor a képernyő helyett egy legalább 20 láb – 6 méter – távolságra lévő tárgyra fókuszálunk.
Az alvást zavaró kék fény
A képernyőket általában megvilágító LED fényforrások által kibocsátott, szabad szemmel esetleg nem is érzékelhető kék fény csökkenti az álmosságért felelős hormon, a melatonin termelését, így megzavarhatja az alvás és ébrenlét ciklusának szabályozását. (Ebből a szempontból tehát mégis megfontolandó a hideg fehér fényű háttérvilágítás alkalmazása.)
A jó hír az, hogy a tévéképernyők jellemzően messze nem a legnagyobb fényerőn üzemelnek folyamatosan, továbbá a filmek – hacsak nem órákon keresztül nézünk pl. egy antarktiszi természetfilmet – a színskála széles spektrumát ölelik fel. Ez azt jelenti, hogy
jóval kevesebb kék fény terheli tévézés közben a szemet annál, mint ha tableten vagy okostelefonon olvasnánk, böngésznénk.
“Ha mégis aggódnánk a túlzott kékfény-terhelés miatt, vegyük lejjebb a tévéképernyő fényerejét, állítsuk melegebbre a színhőmérsékletet, illetve ha új készülék vásárlása előtt állunk, fontoljuk meg egy OLED televízió beszerzését, hiszen az OLED fényforrások 72%-al kevesebb kék fényt bocsátanak ki, mint a hagyományos LED TV-k” – tanácsolja Takács György.