Biztos, hogy nem számíthatnak a vásárlók drágulásra – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az InfoRádióban. „Egyetlen számot hadd mondjak csak. Ma, ha egy üvegbe a méhész beleteszi a mézet, annak csak a csomagolási költsége 250 forint, és ebben benne van az üveg, a kupak, a címke, a zárszalag, a kötelezően befizetett díjak, de még nincs benne például a kiszerelés költsége, nem beszélve a méhészkedés költségéről. Tehát a minimumdíjakkal a szakma egyszerűen csak próbálta tisztázni azt, hogy ma mézet termelni költséges dolog.”
Mint az elnök fogalmazott, tudni kell, hogy a méznek kettő ára van, van egy nagybani ára, és van egy kiszerelt közvetlen értékesítésű üveges ára.
„A nagybani ár már évek óta olyan árszinten van, hogy európai uniós méhész, így a magyar méhész sem tud előállítani gazdaságosan mézet, hiszen azt az árat az Európai Unióba beáramló kínai és ukrán méz befolyásolja.
A kínai méz vámmal együtt, ideszállítva Európába 1,16 euróért van itt, az ukrán méz pedig 2 euróért. Ennyiért mi nem tudunk termelni mézet”
– hangsúlyozta. A kérdésre, hogy idén milyen évet zárnak a magyar méhészek, mennyire sújtotta a szektort az aszály, és milyen állapotban mennek a télbe a méhcsaládok, úgy fogalmazott: a rövid válasz az lenne, hogy nagyon érdekes volt 2026.
„A méztermést nem sújtotta az aszály, tehát jó közepes, talán egyes vadmézfajtákból még a közepesnél is jobb termésünk lett, viszont a méhcsaládokat annál jobban sújtotta az aszály, nagyon rossz állapotú méhcsaládokkal mentünk a télbe” – mondta. Elmondása szerint ez azt jelenti, hogy körülbelül 6-8 léputca nagyságú méhcsaládoknak kellene ilyenkor a kaptárban lenniük, de most csak 4-6 léputca van. Ennek az oka, hogy a méhek a nyár folyamán, július közepétől nem jutottak megfelelő minőségű és mennyiségű természetes táplálékhoz, ami az ő esetükben a virágport és a nektárt jelenti. Tehát összefoglalva
árbevételük lett idén a méhésznek, de a súlyos aszály jövőre fog igazán meglátszani az eredményekben.
Az Országos Magyar Méhészeti Egylet vizsgálatában 19 tételből 6-nál merült fel a hamisítás gyanúja. Az elnök hangsúlyozta: ezek mind külföldi mézek.
„Az Európai Unióban a magyar határtól messze, Olaszországból és Németországból vettek a méhészek mintát. Kiküldtük egy különleges új vizsgálatra, amely akkreditált, és ez mutatta meg, hogy egyharmaduk hamis. Az eredményeket elküldtük az illetékes élelmiszer-biztonsággal foglalkozó bizottsághoz” – mondta.
Az állami támogatásokról úgy fogalmazott: „kapunk méh állatjóléti támogatást, amit a 20 ezer magyar méhtartó közül mindössze 5 ezer vesz igénybe, tehát körülbelül csak egynegyedük. Ennek az egyik oka az, hogy 5 éves a ciklus, és
az ágazatban, a méhtartásban lévő bizonytalanságot igazolja, hogy nagyon sok méhész nem meri bevállalni azt, hogy ő még öt évig méhészkedni fog.
De ennek az 5 ezer méhésznek óriási segítség a családonkénti 30 euró támogatás” – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az InfoRádióban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Janovitz Bálint készítette.