A korábbi legfőbb ügyész és alkotmánybíró – akinek utóbbi mandátuma az Alaptörvény Tisza-kormány által kezdeményezett tizenhetedik módosítása miatt szűnt meg – a több mint kétórás interjúban politikai hátteréről azt mondta: mindössze két évig volt a Fidesz tagja, és már 1995-ben kilépett a pártból.
Nemtelen támadásoknak tekinti a vádakat, amelyek szerint ő a Fidesz legfőbb ügyésze vagy alkotmánybírója lett volna, megjegyezve: a rendszerváltás óta szinte minden legfőbb ügyész volt korábban politikai párt tagja, azaz esete közel sem volt elszigetelt.
Alkotmánybírói elnöki posztjáról való kényszerű távozása kapcsán azt mondta: hasonló történt vele, mint annak idején Baka Andrással, akinek szintén egy alkotmánymódosítás miatt kellett távoznia a Legfelsőbb Bíróság éléről, amikor átnevezték a bírósági csúcsszervet. Ismeretes, a jelenlegi államfő – Polt Péterhez hasonlóan – szintén a strasbourgi EJEB-hez fordult igazáért, amely kimondta: a kormány jogellenesen, az emberi jogi egyezményt sértve távolította el őt.
Polt Péter beszámolt róla: a pert elsősorban azért indította el az EJEB-nél, hogy
„morális, erkölcsi elégtételt” érjen el, ugyanis eltávolítása meglátása szerint pusztán politikai okból történt.
Szeretné, ha az EJEB kimondaná: jogszerűtlen volt mandátumának megszűnése, emellett valamilyen kompenzációra is számít – fűzte hozzá, kiemelve: keresetét számos hasonló eljárásra, nem csupán a „Baka-ügyre” alapozza, így jó esélyt lát arra, hogy igazat adnak majd neki.
Fürcht Pálnak, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjének nyilatkozatára reagálva – amely szerint a Legfőbb Ügyészségről egy felettes vezető szóban szabta meg neki, hogy az úgynevezett aranykonvojügyben ki ellen lehet nyomozni, és kiket nem szabad kihallgatni – Polt Péter azt mondta: nem tartja elképzelhetőnek, hogy ilyen történt.
Visszautasította azokat a közéleti szereplők által megfogalmazott vádakat is, amelyek értelmében legfőbb ügyészként politikai indíttatásból befolyásolt volna eljárásokat, ennek ugyanis bizonyosan lennének nyomai, de nincsenek ilyenek. Hozzáfűzte: az ügyészek legfeljebb szakmai iránymutatásokat, nem politikai indíttatású utasításokat tehetnek a nyomozóhatóság felé, az utasításokat pedig meg is lehet tagadni, ha nincs jogalapjuk. Az ügyészségek és a főügyészség társadalmi megítélése mélyre kerülésének okaként is elsősorban a közbeszéd megváltozását jelölte meg.
Fejes Péter legfőbb ügyész kinevezéséről azt mondta: jó választás, hiszen több évtizeden keresztül dolgozott ügyészségeken, a vörösiszap-katasztrófa után szerinte jól képviselte a vádat.
Arra reagálva, hogy a választások előtt elhúzódtak, de április óta felgyorsultak bizonyos ügyek, így például Volánbusz-beszerzéseket érintő eljárás, Polt Péter úgy fogalmazott: most jött el ezek ideje. A nyomozóhatósági eljárás elhúzódása nem magyar jelenség, az ügyészségi szakasz pedig általában a legrövidebb, magyarán nem a vádhatóság miatt húzódnak el eljárások sem Magyarországon, sem másutt – fűzte hozzá.
A közismert emberek, politikusok vezetőszáron való elvezetéséről, letartóztatásáról azt mondta: az indokokat nem hozták nyilvánosságra, így nincs tudomása arról, hogy ezek az intézkedések megalapozottak-e. Ha azonban nem így van, az érintettek kérhetnek majd jogorvoslatot Magyarországon, és később az EJEB-nél is.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) munkásságával kapcsolatban kiemelte:
bár politikailag megalapozott a szervezet felállítása, annak behelyezését az igazságszolgáltatás rendszerébe szakmailag nem előzték meg komoly előkészületek.
Kifejtette: egyelőre nem világos számára, hogy ha az NVVH átvehet ügyészeket, szakembereket, az igazságszolgáltatás más ágai által gyakorolt feladatokat végez el, komoly anyagi ráfordítást igényel, akkor miért nem inkább a meglévő intézményeket tették hatékonyabbakká. Meglátása szerint szakmailag nem lehet alátámasztani az NVVH felállítását, csakis politikailag.
Annak kapcsán, hogy Magyar Péter miniszterelnök szóvá tette, amikor az ő mentelmi jogát egyszerre kérték ki Hankó Balázséval és Seszták Miklóséval, Polt Péter azt mondta: „nagyon nehéz helyzet, ha valaki fenyegetve érzi magát”, s úgy kell döntéseket hoznia. Hozzáfűzte: bízik benne, hogy a magyar igazságszolgáltatás a hagyományokat követve tudja majd a jogállami utat járni.
Az Európai Ügyészséghez (EPPO) csatlakozásról azt mondta: ez tovább fogja darabolni az ügyészség monopóliumát. Mindenesetre eddig nem látszik szerinte, „mennyit fog hozni” ez a csatlakozás Magyarország számára, s nem látszik, mivel nyújt majd többet az EPPO, mint a magyar ügyészség.
A gyermekvédelmi intézmények dolgozói ellen folyó büntetőeljárások kapcsán kiemelte: az ágazat soha nem csupán a segíteni szándékozókat vonzotta, hanem azokat is, akik ki akarták használni a gyermekeket, így valószínűleg mindig voltak szürke foltok a rendszerben. A közelmúltban kirobbant botrányok arra talán jók, hogy ezek a jelenségek komolyan visszaszoruljanak - fogalmazta meg reményét Polt Péter.