Megvannak a jövő évi költségvetés főbb számai, és kiderült az is, hogy január 1-jétől a kormány 120 ezer forintra emeli a nyugdíjminimumot, illetve sávosan emelkednek az ennél magasabb összegű nyugdíjak a 146 ezer forintos határig. Farkas András nyugdíjszakértő, a „nyugdíjguru” az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: ez egy nagyon fontos lépés volt a Tisza-kormánytól, már 20 éve esedékes lépés, ugyanis a korábbi 28 500 forintos nyugdíjminimumot azóta sem emelték semmivel.
Mint fogalmazott, ezt leválasztották a rendszerről, „bebetonozták ebbe a szégyenteljes összegbe”, viszont igazi jelentősége a nyugdíjrendszeren belül nemigen volt már ennek a pici összegnek. A 120 ezer forint alatti nyugdíjasok most 127 ezren vannak, aki ezen belül 30 ezer forint alatti nyugdíjat kap, az néhány ezer fő. A kormány mostani lépése szerinte nem a nagyon pici nyugdíjasok száma miatt fontos, hanem mert
a minimálnyugdíj jelzi, hogy a kormány nem feledkezik el a legszegényebb, legelesettebb nyugdíjasokról sem.
Azt, hogy épp 120 ezer forintra emelik, egy politikai döntésnek nevezte. A környező országokban 160 ezer forint a nyugdíjminimum, vagyis „még lehet hova fejlődni”. De nagyon fontos, hogy ez a 120 ezer forint 2028-tól már követi a nyugdíjakat, tehát ugyanúgy emelni kell a nyugdíjemelés rendszerében – mondta a szakértő.
Farkas András szerint hasonlóképpen fontos intézkedés, hogy végre a nyugdíjemelés mindenkori mértékével növekszik az árvaellátás minimuma is, ami 20 százalékkal lesz több jövőre, 60 ezer forint 50 ezer helyett, ez korábban 24 250 forint volt. És azt is kiemelte, hogy a nyugdíjemelés sávos, a 120 ezer forint, az új minimálnyugdíj fölötti sávokban 146 ezer forint lesz, ami egy pótlólagos emelés 12 ezer és 6 ezer forint közötti összegekben.
Mint a szakértő fogalmazott, „nekem túl szűknek tűnik ez a pufferzóna, én fölnyomtam volna minimum 180 ezer forintig ezt a pótlólagos emelést azért, mert ha akarunk ideológiai hátteret ehhez az emeléshez, akkor a 180 ezer forint az a relatív szegénységi küszöb lesz jövőre, a mélyszegénységi küszöb meg pont ez a 120 ezer forint. A köztes sávokban mindenhol adtam volna plusz emelést. Nyilván osztottak, szoroztak, és a költségvetés ennyit engedett” – vélekedett.
A „nyugdíjguru” hozzátette: ez az emelés nem érinti a nagy tömeget, tehát a 2 millió 16 ezer öregségi nyugdíjast és a 400 ezer egyéb hasonló ellátásban részesülő embert, ami a magyar lakosság egynegyede, mert ez csak a legalsó réteget érinti. Tehát ami fontos, hogy
a jövő évi nyugdíjköltségvetés a nagyon szegény nyugdíjasok javára tesz bele pluszpénzeket, de nagyon fontos, nehogy megijedjenek a többi nyugdíjasok, hogy senkitől nem vesz el semmit. Mindenki másra ugyanúgy vonatkozik majd jövőre a rendes, inflációkövető nyugdíjemelés, ami most 3,73 százalékos.
Ez már januártól érvényes lesz. Ezen felül még számos pici intézkedés van, ami szintén a szegény nyugdíjasok javára szolgál, például az özvegyi nyugdíjat is arányosan emelik – mondta a szakértő.
A minimál nyugdíjemelés rendszerébe beletartozik majd a 65 évesnél idősebb rokkantsági ellátottak ellátásának az emelése is. Ők csupán néhány ezren vannak, hiszen a rokkantsági ellátásban részesülő, ha betölti a nyugdíjkorhatárát, akkor igényelheti a rendes öregségi nyugdíjat, ami jellemzően magasabb mostanában, mint a rokkantsági ellátás, tehát inkább azt választják. De akinél fordított ez az arány és kisebb lenne a kiszámított nyugdíj, mint az ellátása, az kérheti a rokkantság ellátását élete végéig, és rájuk is az vonatkozik, hogy az összeg nem lehet 120 ezer forintnál kevesebb, és ott is a 146 ezer forintig lesz egy kiegészítő ellátásemelés. A rokkantsági és rehabilitációs ellátottak többsége, akik 238 ezren vannak, és még nem töltötték be a 65 éves nyugdíjkorhatárukat, ők egy 10 százalékos rendkívüli emelésben részesülnek.
Mint a szakértő fogalmazott, a rokkantsági és rehabilitációs ellátással 2012 óta az a baj, hogy ezek nem nyugdíjak, hanem egészségbiztosítási pénzügyi ellátások, és az összegük jellemzően jóval kisebb, mint a korábbi átlagos rokkantsági nyugdíjösszegek voltak.
„Ezt csak úgy lehetne orvosolni, hogy vagy megemeljük jelentősebben a rokkantsági ellátások összegét aktív korúaknak is, vagy visszahelyezzük a nyugdíjrendszerbe,
ahogy az Európai Unió országainak többségében van, és nálunk is ez volt 2011-ig. Egyelőre ez még nincs napirenden, de talán majd egyszer egy nagyobb nyugdíjreform keretében ez is szóba kerül” – mondta.
További felzárkóztatás is jön a nyugdíjak esetében 2027-től a nyugdíjas SZÉP-kártya révén, és itt is sávos rendszer lesz:
- a 250 ezer forint alatti nyugdíjasok évi 50 ezer,
- a 250 és 500 ezer forint közöttiek évi 25 ezer forintos juttatást kapnak,
ami élelmiszerre, gyógyszerre vagy pihenésre költhető.
A hírek szerint ez fokozatosan felmenő rendszerben nő majd, és 2030-ra éri el az ígért 200 ezer, illetőleg 100 ezer forintot. „A teljes nyugdíjas SZÉP-kártya-bevezetés 370 milliárd forintba kerülne, ami még mindig nem éri el egyhavi nyugdíj összegét. De mivel, gondolom, nem találtak 370 milliárd forintot szabadon, ezért úgy gondolták, hogy akkor most a negyedét kifizetik, és utána, gondolom, évről évre jön a többi” – mondta Farkas András. Hozzátette:
a nyugdíjrendszerbe beépített 14. havi nyugdíjjal kapcsolatban viszont úgy döntött a kormány, hogy nem adja meg a nyugdíjasok által várt kétheti részletet 2027-ben, hanem marad egyhetinél.
Mint fogalmazott, „ennek nagyon egyszerű prózai oka lehet: egyheti nyugdíj 150 milliárd forint. Ennyit valahogy kiszorítanak jövőre, de 300 milliárd forint már egy kicsit soknak tűnt. Az a baj, hogy ezzel egyidejűleg a SZÉP-kártyát is negyedelik, tehát a kettő miatt egy csomó nyugdíjas most úgy érzi, hogy igazán nem járnak jobban ezzel a kormánnyal, hiszen nem kapják meg a kétheti 14. havi nyugdíjat, amit egyébként senki nem ígért meg. Azt ígérték, hogy 2030-tól lesz egy plusz havi nyugdíj, addig ez az egyheti volt betéve, ez most megmarad.
„Szóval ha egyheti nyugdíj 150 milliárd forint, azt is valahonnan elő kell teremteni, és ne felejtsük el, hogy ott van a 13. havi nyugdíj, ami egy 600 milliárdos tétel, amihez senki nem akar hozzányúlni, tehát azt is megkapják jövőre, és ilyen nagy tétel még a nők kedvezményes nyugdíja, ahhoz sem akarnak hozzányúlni, nincs szigorítás a tervekben, pedig a »Nők 40« szintén egy 600 milliárdos plusz tétel – mondta a szakértő, hozzátéve: tehát összességében,
amit a Tisza bevállalt jövőre csak a pluszjuttatásokra, a 13. havira, a 14. havi egy heti részére, meg a nők kedvezményes nyugdíjára, az összesen így is 1450 milliárd forint.
A magyar nyugdíjrendszer megfogalmazása szerint „munkanyugdíjrendszer”, tehát ki kell termelni a járulékokkal és a szolgálati idővel a nyugdíjjogosultságunkat. Ez 12 hónapra van kitermelve, hiszen 12 havi fizetések alapján fizettük a járulékot. Az, hogy 14. havi nyugdíjat kapunk, vagy 13. havi plusz egynegyedet, az már egy olyan pluszjuttatás, amire nincs semmilyen járulékfedezet. Tehát emiatt nem fizet senki plusz járulékot, hanem ezt elő kell teremteni az egyéb adóbevételek terhére – mondta a szakértő.
Ez nem unikális Európában, sok helyen van 13., 14. havi nyugdíj, de vagy teljesen „megszolgált értelemben”, mint például az osztrákoknál, ahol 14 havi bér van, és az ebből vont járulékokból fedezik a 14. havi nyugdíjat, vagy pedig úgy, mint például a lengyeleknél. Az ottani rendszer hasonlít a miénkre, de sokkal óvatosabban terveztek: ott azt mondják, hogy a 13. havi nyugdíj az ottani minimálnyugdíjnak, tehát körülbelül 163 ezer forintnak felel meg egységesen mindenkinek, és a 14. havi maximum 400 ezer forintnak megfelelő nyugdíjig adható, afölötti nyugdíjakra már nem. És ott is csak a minimálnyugdíj bizonyos százalékát adják oda.
Mint a szakértő mondta, „nálunk más volt a logika. 2021-ben, amikor elkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése egyértelműen politikai célzattal, 2022-ben az akkori választásoknál hirtelen februárban mindenki kapott egy plusz havi nyugdíjat. Ennek örült a 2 millió nyugdíjas, meg a 400 ezer egyéb ellátott, és ez a szavazási hajlandóságban is úgy látszott, hogy megtérül.
2026-ban már nem működött ez, és ráadásul nem tudták odaadni a plusz egyhavit, hiszen arra már sehol nem találtak pénzt, csak plusz egy hetet adott oda az előző kormányzat,
egyértelmű politikai pluszjuttatásként. Egy ilyen pluszjuttatás az olyan, mint egy szociális juttatás, azt nem megszolgáltam, hanem adják. Tehát az állam dönti el, hogy mit kíván adni, csak ugye óriási korlátokba ütközik, hiszen ha valamit megígért egy kormányzat, onnan iszonyatosan nehéz visszatáncolni, sőt a 13. havi nyugdíj kapcsán egyértelmű politikai öngyilkosság lenne visszatáncolni” – fogalmazott.
Az idei nyugdíjkassza 7200 milliárd forint, a jövő évi valószínűleg 7600-7700 milliárd forint lesz. Ez a GDP-n belül a legnagyobb tétel, miközben európai uniós összehasonlításban elképesztően keveset fordít Magyarország a nyugdíjasaira.
„Az unió átlaga az öregségi nyugdíjak tekintetében 9 százalék, nálunk 6 százalék. Tehát még az uniós átlagnál is egyharmaddal kevesebbet fordítunk a nyugdíjasainkra.
Ha pedig a komplett nyugdíjkasszát nézzük, az összes ellátottat, akkor az unió átlagában 11 százalék, nálunk meg 7,5–7,8. Tehát lenne mozgástér, de igazi mozgástér akkor lesz, amikor a költségvetésben elkezd áramolni a pénz, annak meg az a feltétele, hogy nőjön a GDP, és ha nő a GDP, akkor természetesen ez a 7–8 százalék is sokkal magasabb abszolút összeget jelenthet, különösen akkor, ha még egy stratégiai döntéssel mondjuk fölemeljük ezt 8,5 százalékra, ha nem akarjuk, hogy tovább szegényedjenek a nyugdíjasok” – mondta Farkas András..
A nyugdíjszakértő szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kap az új nyugdíjrendszerben a szolidaritás elve. A „nyugdíjguru” az InfoRádió Aréna című műsorában azt is mondta, hogy jövőre várhatóan 9 százalék lesz a valorizációs szorzó, ami nagyon jó hír a nyugdíjba menőknek, és hogy a kisnyugdíjasok többsége azért kap kevés nyugdíjat, mert régen állapították meg a nyugdíját, ami elértéktelenedett azáltal, hogy évről évre csak az inflációval emelték az elmúlt években ezt a járandóságot. A szakértő azt tanácsolta a nőknek, hogy ha lehet, a munka mellett vegyék igénybe a „nők 40” néven ismert kedvezményes öregségi nyugdíjat, mert így jobban járnak, mint ha később mennének nyugdíjba.
Az interjút Kocsonya Zoltán készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.