A rendezvény délután fél három előtt Szűcs Gábornak, az esemény házigazdájának köszöntőjével és a Himnusz közös eléneklésével indult. A fideszes képviselő, aki „Szabad Magyarországot” feliratú pulpitus mögött beszélt a Bem téren felállított színpadon, beszédében a mai helyzetet 1956-hoz hasonlította, hangsúlyozva, hogy 70 éve az 56-os hősök egy olyan rendszer ellen küzdöttek, amely az ÁVH-n keresztül tartotta rettegésben a lakosságot, ma pedig ismét egy ilyen szervezettel találják szemben magukat. „Csak most álnéven fut (...) nagyjából ennyi különbség van a régi és az új kommunisták között” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ma „ismét vissza kell szerezni a szabadságunkat”.
Áder János, korábbi köztársasági elnök az 1956-os forradalmat megelőző eseményeket felidézve arról beszélt, hogy a magyar társadalomnak 1948 és 1956 között elege lett a hazugságokból. Hangsúlyozta: 1956 megingatta a szovjet birodalmat, megrengette a világot, és megrendültté tette a világ szabadságszerető népeit. A forradalom hőseire emlékezni közös felelősségünk, a 301-es parcellában egy szál virággal, egy néma főhajtással, egy-egy csendben elmondott imával – tette hozzá.
Gyermekei kíséretében színpadra lépett Hankó Balázs felesége is, és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) ügyében letartóztatásban lévő férje levelét olvasta fel.
Bóka János, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője azzal kezdte beszédét, hogy
az 1956-os fiatalokat is a szabadságvágy vezérelte Bem József szobrához, és a mostani megemlékezés résztvevőit is ez hozta a Bem térre.
„Eszméik a mi eszméink, küzdelmük a mi küzdelmünk. Ők elbukva is győztek, az ő győzelmükből sarjadt ki a mi szabadságunk” – mondta. Hozzátette: az emlékezés mellett üzenni is akarnak a gyermekeknek, unokáknak: ne feledjék, milyen nagy dolog a szabadság, mert az a legnagyobb dolog.
„Az önkényt ismerjük, de felismerjük-e a szabadságot? Fel kell tenni a kérdést, mit jelent valójában szabadnak lenni. Ne hagyjuk, hogy a zsarnokság mondja meg nekünk, mi a szabadság. Ha hagyjuk, mi is szem vagyunk a láncban, és az önkény mondja meg nekünk, kik vagyunk és kik leszünk. De mi tudjuk, kik vagyunk és mik akarunk lenni: meg akarunk maradni magyaroknak, a szabadság nemzetének” – mondta. Hozzátette: csak független hazában lehet szabadnak lenni.
1956 októbere szerinte azt mutatta meg, hogy
csak az lehet szabad, aki megóvja örökségét, megőrzi hitét, ápolja a szakadatlan szálat, ami összeköti az egymást követő nemzedékeket.
1956 októbere megmutatta, hogy csak azok lehetnek szabadok, akik felelősnek érzik magukat a boldogulásukért és építeni akarnak maguknak valamit, amit a magukénak mondhatnak. Így ez egyszerűnek tűnik, de ezeréves történelmünk azt mutatja, hogy a szabadságért mindig harcolni kellett és azt őrizni kellett, mert annak mindig voltak és vannak ellenségei – mondta Bóka János.
„Szabad országban nem állítanak fel politikai rendőrséget, nem fenyegetnek letartóztatással, nem mutogatnak embereket bilincsben és vezetőszáron a hatalom utasítására, nincsenek politikai foglyok, nem akarják felszámolni az ellenzéket és nem akarnak újra egypártrendszert építeni” – fogalmazott.
„A szabadság ellenségei idegen birodalmak és eszmék mögé bújtak, és azt mondták, felszabadítani érkeztek. 70 éve úgy űztek gúnyt a szabadságból, hogy az újságjukat Szabad népnek nevezték el, pedig a nép minden volt, csak szabad nem. És ahol nincs szabadság, ott csak kontroll van” – mondta. Szerinte most úgy űznek gúnyt a szabadságból, hogy jobb egy birodalom állampolgárának lenni, mint egy országénak. „Azt is mondják, hogy a szabad embernek nincs hazája, mert csak az szabad, aki mindenhol és bárhol otthon van. Azt is mondják, hogy a múlt teher, a hit béklyó, a család pedig kolonc. Azt mondják, a tulajdon bűn, ha sokat dolgozol, fizess még többet. Pont mint a kommunisták, akik ellen hetven éve fellázadtak a magyarok” – hangzott el.
A frakcióvezető ócska komédiának nevezte az Országgyűlésben zajló ünnepi ülést, amelyre meghívták „a főnököket” – utalt az uniós szervezetek jelen lévő vezetőire.
Azt mondta, a nemzetek Európája és a Patrióták összefogása egyre erősödik, de ettől még „magunknak kell kezünkbe venni a sorsunkat, mert 1956-ban is csak magunkra számíthattunk”, ahogy az elmúlt válságokat is egyedül oldotta meg a magyarság. „Ma is el akarják törölni a múltunkat és el akarják venni a jövőnket” – állította, hozzátéve, hogy a Fidesz-kormány elhajtotta a gyarmatosítókat és nem engedték vissza, máig gyűlölik őket ezért.
„Gyarmattá leszünk-e újra?” – tette fel a kérdést, amire a közönség hangos nemmel válaszolt. Bóka János szerint ez csak akkor működik, ha nem hallgatnak, ha összekapaszkodnak, ha nem felejtik, mi valójában a szabadság és hogy a magyar a szabadság nemzete.
„Kutya nehéz, küzdelmes évek állnak előttünk”
– mondta, de hozzátette, hogy hisz a sikerben. Együtt kell építeni a szabadság köreit, együtt magasra emelni a magyar lobogókat.
A Terror Háza Múzeum bezárásával és átrendezésével szembeni ellenállásra szólított fel Schmidt Mária történész, a múzeum leváltott főigazgatója pénteken, a Fidesz és a KDNP október 23-i megemlékezésén, a budapesti Bem téren.
Schmidt Mária azt mondta:
szükség van 1956 hőseire, mert ők a bizonyosság arra, hogy az igazság végül mindig győzedelmeskedik.
Szerinte ugyanakkor ma is vannak olyanok, akik „el akarják orozni a pesti srácoktól és lányoktól a világrengető történelemformáló tetteiket”, és „megint azzal próbálkoznak, hogy elhazudják nemzeti forradalmunkat, amit hőseink a magyar szabadságért és nemzetünk függetlenségéért vívtak, és be akarják zárni, át akarják rendezni a Terror Háza Múzeumot”.
Hozzátette: vitát akarnak rendezni a kommunizmus áldozatairól és a tettesekről, és bizottságokat akarnak összehívni, hogy új szempontok alapján döntsenek arról, ki maradhat a tettesek falán.
„Ne hagyjuk!” – szólított fel, hozzátéve: „nem fogjuk hagyni azt sem, hogy újra a Népszabadság mondja meg, hogy mi az igazság.”