Nyitókép: Pixabay

Vélemények a vagyonadóról: a VOSZ és az MKIK is aggódik, a PM államtitkára szerint igazságos lesz

Infostart / InfoRádió
2026. október 9. 16:04
A Pénzügyminisztérium szerint a vagyonadó bevezetésével igazságosabb közteherviselés valósulhat meg, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint viszont az új adónem a kkv-szektor versenyképességét veszélyezteti. A VOSZ az október 14-i egyeztetési határidő meghosszabbítását kezdeményezi és egyebek között úgy véli: olyan vagyonadóra van szükség, amely nem akadályozza a Magyarországon működő, nyereségüket itthon visszaforgató vállalkozások fejlődését.

Kedden döntött a kormány a vagyonadó részleteiről. A milliárdosok vagyonadóját 2027-től vezetik be, mértéke az 1 milliárd forint fölötti vagyon 1 százaléka lesz, 100 milliárd forint fölött 1,5 százalék. Az első adófizetés 2027. augusztus 31-én esedékes a 2026 végi vagyon után.

Az adó a teljes vagyonra vonatkozik, az ingatlanoktól kezdve a befektetéseken át a társasági részesedésekig, akárcsak a külföldön tárolt és a vagyonkezelőkhöz rendelt vagyonokra. A hitelek levonhatóak az adóalapból.

A pénzügyminisztérium háttérbeszélgetésén is a vagyonadó volt az egyik téma. Kövesdi Attila adópolitikáért és számviteli szabályozásért felelős államtitkár az InfoRádióban azt mondta, a vagyonadó bevezetésével egy lépést tesznek egy igazságosabb adórendszer irányába.

„Számításainkszerint a vagyonadó 15-20 ezer adóalanyt fog érinteni, és 200 milliárd forint bevétellel számolunk az első évre. Ez egy lépés egy igazságosabb adórendszer irányába”

– hangsúlyozta az államtitkár.

Hozzátette: az egymilliárdos értékhatár nagyon magas, így ezt egy olyan adónak tekintik, ami segítheti az arányosabb közteherviselés megvalósulását Magyarországon.

„Egymilliárd 100 millió forintos vagyon esetén ez egy 1 millió forintos adókötelezettséget jelent évente, nem gondoljuk, hogy ez egy vállalhatatlan adóteher lenne” – fogalmazott.

Kiemelte: ez az adó önbevallással fog megvalósulni, tehát a felelősség az adózókon lesz, hogy eldöntsék, hogy értékhatár fölött vannak vagy alatta, viszont a NAV fog készíteni egy kalkulátort, ami iránymutatást ad arról, hogy vagyonadó hatálya alá tartoznak-e vagy sem.

Közben több szervezet sem támogatja a vagyonadó jelenlegi tervezetének a bevezetését, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pedig a vagyonadóból kivenné a vállalkozói vagyont.

Nagy Elek, a kamara elnöke arról beszélt az InfoRádióban: a vagyonadó legnagyobb kockázata, hogy az Európai Unióban is arra számítanak, hogy a következő időszakban a GDP növekedés 70 százalékát a kkv-szektor adja.

„Ha pont ezt a szektort, a legerősebbeket sújtja a vagyonadó, az nagyon komoly versenyhátrány Magyarországon a külföldiekkel szemben, de a régióban is a szomszédos országokkal szemben”

– mutatott rá Nagy Elek.

A kamara ezért úgy gondolja, hogy a működő vagyont nem kéne adóztatni, de mindaz, ami luxus azt igen, ha szét lenne választva ez a két típusú vagyon.

Nem támogatja a vagyonadó jelenlegi tervek szerinti bevezetését a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége sem.

„A VOSZ elismeri a nagyobb vagyonhoz kapcsolódó nagyobb közteherviselés szükségességét, ugyanakkor további egyeztetéseket és korrekciókat tart szükségesnek” – mondta az InfoRádióban a szervezet főtitkára, Perlusz László.

Hangsúlyozta: az 1989-90-es rendszerváltás óta alapvető problémája a magyar gazdaságnak, hogy a kis és középvállalkozói szektor tőkeszegény, vagyis a tőketulajdonosok kezében nem összpontosul annyi tőke, amely a mérethatékonyságot, a versenyképességet javítaná.

Hozzátette: meglátásuk szerint még kellenének olyan módosítások, korrekciók, kiegészítések, amelynek segítségével ez a vagyonadó tervezet, vagy ez a vagyonadó rendszer jól illeszkedne a magyar adórendszerbe, és hosszú távon szolgálná a kkv-k érdekeit.

Perlusz László arról is beszélt, hogy szerintük különbséget kell tenni a piaci alapon hosszú évek alatt felépített magyar tulajdonú vállalkozások és a vitatott eredetű vagyonok között.

„Olyan vagyonadó-rendszerre van szükség, amely figyelembe veszi a cégek valós gazdasági teljesítményét és nem akadályozza a Magyarországon működő, nyereségüket itthon visszaforgató vállalkozások fejlődését”

– tette hozzá a főtitkár.

Kiemelte: a cégértékelés az, amiben egy szakmai egyeztetést szeretnének folytatni, bevonva a vállalkozói közösségeket, a különböző területeken, iparágakban, ágazatokban működő vállalkozásokat, különböző földrajzi területen működő vállalkozásokat, hogy mondják el, hogy hogyan látják ezt, milyen problémáik vannak ezzel az egyképletes cégértékeléssel. Véleménye szerint így, közösen a kormányzattal, a pénzügyminisztériummal ki lehet alakítani egy olyan vagyonadózási rendszert, amely a költségvetési bevételt tekintve még talán hatékonyabb is, de legalább ugyanilyen hatékony, de figyelembe veszi a gazdasági törvényszerűségeket és a gazdasági sajátságokat minden területen.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége mindemellett a társadalmi egyeztetésre megszabott október 14-i határidő meghosszabbítását is kezdeményezi.

Kármán András pénzügyminiszter a háttérbeszélgetésen azt mondta, nem múlhat a hazai vállalkozások versenyképessége a vagyonadón, mert Magyarországon szinte minden adónemben nagyon kedvezőek az adókulcsok.

A cikk Kalapos Mihály és Rozgonyi Ádám interjúi alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Vagyonadó PM államtitkára, Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
A VOSZ az október 14-i határidő meghosszabbítását kezdeményezi
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást