A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa régi múltra tekint vissza, az első verzióját még Fővárosi Közmunkák Tanácsának hívták, de akkor is a közfejlesztésekről volt szó valójában. Olyan szervezet, amely a mindenkori kormány és a mindenkori fővárosi vezetés együttműködési platformja, hiszen az már az Osztrák-Magyar Monarchia idején is egyértelmű volt, hogy a főváros fejlődése nem képzelhető el az állam aktív szerepvállalása nélkül. Aztán ez különböző időszakokban működött vagy nem működött, és most lényegében – Szemerey Samu országos főépítész olvasatában – egy nagy ambíciójú újraalapítás történt, azzal a céllal, hogy a fővárosban szükséges, illetve ambicionált nagyberuházások összehangolt megvalósítása, előkészítése az állam és a fővárosi oldal szereplőinek együttműködésében történjen.
Lényegében minden nagyobb projekt FKT-érintett, ami a fővárosban kulcsfontosságú, és értelemszerűen felveti az állam részvételét. Ilyen a rakpartok fejlesztése és a bérlakás-fejlesztések is a barnamezős területeken (Rákosrendező, Diákváros).
A szakember az ÉVOSZ minapi ülésén még nem árult el konkrét részleteket a bérlakásfejlesztésről, az InfoRádióban azonban elárulta: nem is önmagában bérlakásprogramról érdemes beszélni, hanem lakásprogramról.
„A lakásszektor főleg a lakást keresők szempontjából egységes világ. Ezen belül érdemes egymás mellé helyezni a lakásvásárlást és a lakásbérlést, ami élethelyzettől, életszakasztól függ. Az az átfogó cél, hogy a Wekerle-program erre átfogó választ adjon, magába foglalva a lakásvásárlással kapcsolatos támogatási programokat, a lakásbérléssel kapcsolatos programokat, a lakásfejlesztéssel és -építéssel kapcsolatos ösztönzőket, olyan szolgáltatásokat és szabályozásokat – amelyek kiterjednek például a jelenleg is javarészt illegálisan vagy szabályozatlanul működő bérlakáspiac fehérítésére, a bérlők és bérbeadók nagyobb biztonságára –, a rövid távú bérbeadás kérdéskörével, az Airbnb-vel és hasonló szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályalkotásokat. Ilyen egységként tekintünk erre, ezért az a cél, hogy ezek a különböző komponensek egymást erősítsék, és nagyon széles kínálatot nyújtsanak azok számára, akik lakást keresnek” – részletezte Szemerey Samu.
Azt ugyanakkor nehéz most megmondani, hogy mennyi (bér)lakásra van szükség, hisz Magyarország bizonyos szempontból „nem létező”, más oldalról nézve pedig „szürke zóna”. Az elmúlt évek lakbéremelkedése mindenesetre szerinte azt mutatja, hogy óriási kereslet van bérlakásra, több tízezres nagyságrendben országosan, különösen a fővárosban és olyan városokban vidéken, ahol egyetemek vagy nagy munkahelyek működnek, bővülnek, illetve ezen települések vonzáskörzetében, ahonnan tanulni vagy dolgozni járnak be az emberek. Az ilyen helyszínek önmagukban is indukálnak kollégium- vagy más szolgáltatásfejlesztést, akár bérlakásfejlesztést is a kormányzati elgondolás szerint.
Ezzel összefüggésben cél, hogy
egy versengő, üzletileg is működő piac induljon el, ami aztán folyamatosan bővülhet, csökkenő állami szerepvállalás mellett,
semmiképp sem akarja azt a kormány, hogy egyszeri, hatalmas dotációval létrehozzon egy volument, ami aztán nem fejlődik sehová sem.
Szemerey Samu szólt még a most felülvizsgálat alá került nagyberuházásokról, a Palotanegyedben leállított Pázmány-egyetem építéséről és a Hauszmann Programról, melyekkel kapcsolatban megerősítette: nem születhetnek torzók, nem cél úgy leállítani beruházásokat, hogy aztán azok ne fejeződjenek be méltó módon. A funkciójuktól, a programjuktól, az elhelyezkedésüktől függően nyilván ez sok mindent jelent a gyáraktól a lakásokon keresztül a középületekig.
„Azt vizsgáljuk meg, hogy ezek a beruházások mennyiben felelnek meg egyrészt egyfajta átláthatósági, hatékonysági kritériumoknak, illetve a felfüggesztett lakás- és ipari fejlesztések esetében egy olyan szempontrendszerrel szeretnénk összevetni a beruházásokat, amely lényegében az urbanisztikai minőséget, a közhasznú vonatkozásokat, a helyi közösségekkel való együttműködést mérlegeli, és ennek fényében javasol változtatásokat vagy a folytatásnak a mikéntjét tudja eldönteni” – világított rá.
Ígérete szerint a Kossuth téren sem maradnak félig kész vagy üres épületek. Ott azt vizsgálják, hogy ahol nem volt eldöntve, mire hasznosul az épület, ott az tisztázódjon.
A cikk Rozgonyi Ádám interjúja alapján készült.