Gruber Tamás szerint a jelenlegi, rendkívül alacsony vízállás miatt számítani lehetett a vízszint emelését célzó beavatkozásra, ugyanakkor egy évtizedek óta fennálló, összetett problémára rövid idő alatt nehéz megfelelő megoldást találni. A rendelkezésre álló idő nem volt elegendő összetett tervezésre – tette hozzá.
A szakértő kiemelte: a fenékküszöb a felvízi oldalon képes lehet visszatartani a vizet és megemelni a vízszintet, ugyanakkor az alvízi oldalon akár tovább súlyosbíthatja a kisvízi helyzetet. A fenékküszöb feletti és alatti folyószakaszokon egyaránt fontos a mederszakasz folyamatos vizsgálata, mind műszaki, mind ökológiai szempontból – emelte ki. Ezekből az adatokból lehet arra következtetni, hogy mennyire hatékonyan működik a rendszer.
Gruber Tamás hangsúlyozta, hogy egy Duna méretű folyón a hosszirányú átjárhatóságot nem szabad elzárni, így biztosítani kell a hordalék, a halak és más élőlények mozgását, miközben a hajózás szempontjait is figyelembe kell venni.
Egyetértett azokkal a véleményekkel, hogy a Dunát érintő beavatkozásoknál egyidejűleg kell figyelembe venni az energiatermelés, a hajózás, a vízgazdálkodás és az ökológiai szempontokat.
Arra a kérdésre, hogy a fenékküszöb elegendő lehet-e a jövőben várható szélsőségesen alacsony vízállások kezelésére, a WWF szakértője azt mondta: a jelenleg ismert információk alapján erre nem lehet egyértelmű választ adni. Fontos lenne az árhullámokból származó vízkészlet megőrzése, valamint az árterek, mellékágak és holtágak újbóli összekapcsolása is a folyóval, mivel ez a felszín alatti vízkészletek utánpótlását is elősegítheti – mondta.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a fenékküszöb pontos műszaki kialakításáról, anyagáról és módosíthatóságáról a WWF-nek jelenleg nem áll rendelkezésére elegendő információ.
Emlékeztetett, hogy Magyarországon már volt példa hasonló műszaki megoldásokra kisebb folyókon, elsősorban a Rábán és a Szigetköz egyes részein, de ezek mérete és műszaki felépítése nem hasonlítható a mostani tervekhez. A rövid távú vészmegoldásként felmerült uszályok elsüllyesztésével kapcsolatban elmondta: ilyen megoldással korábban Magyarországon nem találkoztak, ezért annak konkrét kockázatait nem tudja megítélni.
Gruber Tamás úgy vélte, hogy a mostani beruházás mellett mielőbb el kellene kezdeni azokat az egyeztetéseket, amelyek a folyómeder mélyülésének okait és az azzal összefüggő vízgazdálkodási problémákat hosszú távon kezelik.
A szakértő végül arra figyelmeztetett, hogy a fenékküszöb megépítése nem jelenti azt, hogy megszűnik a jelenlegi vízhiányos helyzet, és hogy hátra lehet dőlni. A következő hónapokban is szükség lesz az energia és a víz takarékos használatára.