A kirívó gyorshajtások mellett nem lehet tétlenül elmenni. Az egyik első kérdés, amiben kért és kapott Magyar Pétertől felhatalmazást, hogy minél több életet meg tudjanak menteni a felesleges közúti halálozástól, minél kevesebben legyenek balesetek áldozatai – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az Árpád híd pesti hídfőjénél tartott sajtótájékoztatón. Részletes társadalmi egyeztetés indult, a kormányszóvivői tájékoztatón történt másfél órával korábbi bejelentés óta már több ezren kitöltötték.
Itt lehet véleményt nyilvánítani szeptember 1-ig: kormany.hu/kozlekedesbiztonsag.
Érdemes, mert a tárcavezető elmondása szerint amennyiben van megfelelő társadalmi igény és konszenzus egy-egy intézkedés mellett, akkor várhatóan gyorsan tudnak változtatni a jogszabályokon, mert már áttekintették azok hátterét, így ősszel a kormány elé vihetik a javaslataikat. Megemlítette: a 2023-as tragikus Árpád hídi baleset után ígérte meg Lázár János az azonnali szigorítást, de aztán nem történt semmi.
Vitézy Dávid ismertetett több kérdést is. Az egyeztetésben vannak igen-nemes kérdések, de árnyaltabbak is.
- Ha valaki az utcán illegális versenyzést folytat és ezzel veszélyezteti a közlekedőket, azt büntessék-e szabadságvesztéssel?
- Baleset esetén az utcai versenyzés ténye legyen-e súlyosbító körülmény?
- Baleset nélkül jelenleg csak szabálysértés a kirívó gyorshajtás – ez legyen-e szigorúbban büntethető?
- Osztrák és svájci példa: ha kirívó közlekedési szabálysértést követ el valaki (gyorsforgalmi úton 200 km/óránál gyorsabban megy, szándékosan piros jelzésnél vasúti átkelőbe hajt stb.), elvehető lehessen-e a járműve?
Az egyik legmegosztóbb kérdésnek nevezte a miniszter, hogy
támogatnák-e a magyarok a progresszív bírságok bevezetését, vagyis hogy jövedelmi viszonyok vagy az autó értéke szerint változzon-e a közlekedési szabálysértés bírsága?
Érzékeny, de fontos kérdés az átlagsebesség kérdése – mondta. Digitális értelemben alkalmasak több helyen is erre a kamerák, külföldön sok helyen használják (Németország, Ausztria, Bulgária stb.). Autópályán, de akár az Árpád hídon is lehetne alkalmazni szerinte, de ennek most jogszabályi akadályai vannak. Megemlítette, hogy például az MKIF által mintegy 40 kilométeren épp felújított és terelt M1-es autópályán is alkalmazható lenne az átlagsebességmérés – nyilván nem a nappali dugóban, hanem az azon kívüli időszakokban szűrnék ki a gyorshajtókat, mert megszaporodott azon a szakaszon az ebből fakadó balesetek száma.
Kibővítenék azon esetek körét is, amikor az objektív felelősség elvét alkalmaznák,
erre vonatkozóan is feltesznek kérdést.
Vitézy kiemelte: nem az állam bírságokból szerzett bevételeit szeretnék növelni, hanem a közlekedők életét védenék, amihez visszatartó erővel bíró intézkedésekre van szükség. Ennek jegyében
az így befolyó bírságok összegének egy részét önkormányzatok kapnák, és ezeket az összegeket kizárólag közlekedésbiztonságot fokozó intézkedésekre lehetne felhasználni
a terveik szerint.
A kérdőívben lesznek rolleres kérdések is, mivel egyre növekszik a rolleres balesetek száma.
- Egyetértenek-e azzal, hogy az átfogó KRESZ-átvizsgálás előtt beavatkozzon a kormány és külön szabályokat hozzon a rolleresekre?
- 25 km/órás sebességkorlátot bevezessenek-e ezekre a járművekre?
- Fejvédő viselése bizonyos esetekben kötelező legyen-e?
- Életkori korlátozás legyen-e, fiataloknak mikortól engednék ezen járművek használatát?
Barna Zsolt, a tárca közúti közlekedésért felelős államtitkára a fentiekhez hozzátette: a változtatásoknál fontos szempon a közúti közlekedés veszélyérzetének hatása: ha egy településen belül biztonságosabbá teszik a közlekedést, akkor sokkal többen választják a közösségi közlekedést, a kerékpározást vagy a gyaloglást.
Az InfoRádió azt kérdezte Vitézy Dávidtól, hogy a külföldi rendszámos autók szabálysértése után behajtandó bírságokkal most, első körben foglalkoznak-e? A tárcavezető szerint az EU-n belül van ennek egy jó rendje, ami persze nem tökéletes, néhány országgal nem megy jól az adatcsere (ilyenként említette Romániát). Hozzátette: tudomása szerint Ausztriában az volt az oka a fent is említett elkobzási szabály bevezetésének és főleg akkor is alkalmazzák, ha külföldi a jármű, amellyel a kirívó szabálytalanságot elkövették.
Szintén kérdésre válaszolva elhangzott, hogy
a tárca nem támogatja az elektromos rollerek használatának tilalmát.
Mint Vitézy Dávid elmondta, rövid utakon sokan használják ezt a közlekedési eszközt településeken belül vagy kerékpárutakon települések között, de ennek nincs köze a nagy sebességű és/vagy autók között történő rollerezéshez, amelyek sok baleset okát jelentik. Arányosságra van szükség – tette hozzá. A kormány nincs a teljes tiltás pártján, inkább korlátozásokat, tiltásokat vezetne be első körben. Nincs kizárva, hogy ha ezek nem működnek, további intézkedéseket is bevezetnek.
Az egyeztetés végén gyorsan tudnak változtatni a jogszabályokon, mert már áttekintették azok hátterét, amennyiben van megfelelő társadalmi igény és konszenzus egy-egy intézkedés mellett. A menet az lesz, hogy ősszel a kormány elé viszik a javaslataikat.
Azt Magyar Péter miniszterelnök is elmondta, hogy első körben gyorsan változtatnának a KRESZ-en ősszel a társadalmi egyeztetés után ezen kérdések alapján, de közben a kormány dolgozik az átfogó KRESZ-megújításon is, az lenne a második ütem.