Előterjesztő: a cél az, hogy szembenézzünk a múlttal
Melléthei-Barna Márton (Tisza), a törvényjavaslat előterjesztőjeként hangsúlyozta: bár 36 évvel vagyunk a rendszerváltás után, pont ennyi idővel vagyunk megkésve a törvény elfogadásával.
A Tisza-kormány a rendszerváltás adósságát kívánja rendezni azzal, hogy nyilvánosságra hozza a diktatúra során a hálózatokkal együttműködők listáját és azok beszervezési kartonját a múlt megismerése és feldolgozása érdekében.
A törvényhozó képessége és a szakértők tudása megvolt eddig is, de a politikai akarat mindeddig hiányzott. Ebben az előző kormányok felelőssége egyetemleges – tette hozzá.
Kijelentette: a múlt kutathatósága nem lehet politikai alku vagy mérlegelés kérdése.
Ma már az érintettek jelentős része nincs közöttünk – sem azok, akik jelentettek, sem azok, akikről jelentettek – és bár a saját magunkra vonatkozó információk jelenleg is kikérhetők, ezzel kevesen éltek, és ez társadalmi szinten nem adott megnyugtató válaszokat.
Megemlítette, hogy kiadták neki a nagyszülőjéről összeállított iratokat, amelyek közt szerepelt Balogh György, korábbi kisgazda országgyűlési képviselő "Róka" fedőnevű hálózati személyi adatlapja.
Melléthei-Barna Márton közölte, a javaslat célja, hogy a társadalom szembe tudjon nézni azzal, hogyan működött az állambiztonság 1990 előtt, kik voltak ennek részesei, és ők a rendszerváltás után milyen karriert futottak be. A cél az , hogy szembenézzünk a múlttal – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem a sebek feltépése a céljuk.
A jogalkotás célja a nemzetbiztonsági minősítések lehető legszélesebb körű feloldása, és az iratok átadása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára számára, hogy azok kutathatók legyenek – emelte ki.
Fontosnak nevezte a hálózattal együttműködést megtagadó, beszervezni kívánt emberek azonosíthatók és megnevezhetők legyenek. A nyilvánosságra hozatal nekik is erkölcsi elégtételt fog adni – mondta.
Közölte: jelentősen szűkítik a továbbra is minősített iratanyagok körét. A törvény hatályba lépését követően a titkosszolgálatok kötelesek lesznek a náluk levő valamennyi iratot, adatbázist átnézni, és dönteni a minősítés fenntartásáról. Amelyeknél a titoktartást nem kezdeményezik, átkerülnek a levéltárba, ahol a szakemberek elkezdik az elemzéseket és felkészülnek az október 22-i nyilvánosságra hozatalra. Azokat, ahol a minősítést fenntartják a szolgálatok, egy bizottság is véleményezi majd, amelyben több lesz a civil, mint a nemzetbiztonsági szakértő – ismertette.
Azt is fontosnak nevezte, hogy
megszűnik az ügynök jelenlegi definíciója, amely értelmében a hatályos törvény szerint 150-180 ezer személyből csak az lenne megnevezhető ügynöknek, akinek megvan a dossziéja, de ezekből csak kevés maradt fenn.
A kidolgozott koncepció szerint a hálózattal kapcsolatba kerültek nevének, beszervezési módjának és értékelésének nyilvánosságra hozatala elengedhetetlen, azonban a teljes jelentések nyilvánosságra hozatala indokolatlan, de bővíteni kell a kutathatóság körét, és könnyíteni kell a közzététel szabályait, amely több más törvény módosítását is előrevetíti – jelezte.
Kormány: a javaslat lehetőséget ad, hogy szembenézzünk a múlttal
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy ez a javaslat újabb mérföldkő, egy újabb jelentős lépés, amellyel a rendszerváltás egy meg nem valósult ígéretének beteljesüléséhez kerülhetnek közelebb. A Fidesz-KDNP-kormány is többször tett ígéretet az ügynökaktákra vonatkozóan, de nem teljesítette azt – idézte fel.
Úgy vélte, az ügynökakták régóta kardinális pontot jelentenek a társadalom sok területén. A javaslat nemcsak a történeti kutatásokat könnyíti meg, hanem az egyes személyekhez kapcsolódó adatok bárkinek online elérhetők lesznek – magyarázta.
Kiemelte: a javaslat fő célja a nyilvánosság szolgálata, azé a nyilvánosságé, amelyet korábban olyan sokszor kizártak. Ezzel egy komoly elmaradás ledolgozását kezdik meg – magyarázta.
A tárcavezető kitért rá: hiba lenne azt várni, hogy így végre lesz egy fekete-fehér lista arról, hogy ki volt jó, ki volt rossz. Ez a javaslat nem fog segíteni, hogy bűnösökre és áldozatokra osszuk a társadalmat, de elérhető lesz sok információ, amelyek alapján közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megtudjuk, ki milyen módon vett részt a rendszerváltást megelőző pártállami működésben – közölte.
Tarr Zoltán hangsúlyozta: a javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a személyiségi jogok védelmét biztosítva szembenézzünk a múlttal, amelyet az előző rendszerek elfedve tartottak előlünk.
Kiemelte: a kormány teljes mértékben támogatja a javaslatot, ezzel azon demokratikus út mellett teszik le voksukat, amelyen már évek óta járnia kellene Magyarországnak. A javaslattal a folyamatos titkolózást szüntetik meg – jelentette ki.
Úgy látja, a javaslat egy soha nem vállalt ígéret teljesítését jelenti és azt, hogy szakítanak azzal az úttal, amelyen Magyarország eddig járt, így valódi demokratikus ország lehet.