Nem a franciaországi eset fog fertőzést okozni Magyarországon, hanem nagy valószínűséggel, ha megjelenik nálunk, akkor egyenesen Kongóból, illetve a fertőzött közép-afrikai vidékről fogjuk importálni. Ilyen importált esetek idáig minden nagyobb járványmenet során előfordultak, különböző országokba kijutott a vírus fertőzött egyénekkel a közép-afrikai régióból – mondta az InfoRádióban Rusvai Miklós virológus a terjedő ebola-vírusról.
Felidézte: idáig öt nagy járvány volt, és az egészségügyi személyzet, a misszionáriusok időnként kivitték a betegséget, hiszen fertőzésük esetén ők hazautaznak, jobb kezelést kapnak az anyaországukban, legyen az Amerika, Spanyolország, Franciaország, Olaszország vagy más. És mivel
misszionáriusok, orvosok, egészségügyi személyzet Magyarországról is van a fertőzött régióban, hogy segítse a védekezést,
ezért előfordulhat, hogy ott fertőződve valaki azután hazajön Magyarországra, hogy kezeltesse magát, hiszen a gyógyulás, a túlélés esélyei sokkal jobbak, ha valaki nem ott helyben kapja a kezelést.
Nem kell azonban attól tartani, hogy a tudtukkal fertőzött európaiak egy tüsszentésével könnyen el lehet kapni az ebolát egy repülőn – tette hozzá Rusvai Miklós. „Ez elvileg nem kizárható, de nagyon telibe kell kapni egy tüsszentést az ilyen fertőződéshez. Ebből a szempontból megnyugtató az, hogy akik ilyen helyeken dolgoznak, és tudják, hogy fertőzöttek, ők már eleve izolációs körülmények között jutnak vissza a hazájukba. A másik pedig az, hogy viszonylag rövid az ebola lappangási ideje, ezért egy fertőzés általában már ott helyben kiderül, akkor pedig az utazása is eleve kissé korlátozott” – emelte ki.
Az ebola testnedvekkel terjed – nyál, verejték, széklet, vizelet, nemi utak váladéka, könny, stb. –, és mivel a közép-afrikai régióban a betegek ápolása legtöbbször családi feladat, illetve mert nem lehet azt elvárni egy afrikai, közép-afrikai családtól, hogy gumikesztyűben és maszkban ápolja a nagymamát, ott helyben a terjedést nagyon nehéz megakadályozni. Az egészségügyi intézményekben ez megoldható, de még a legóvatosabb, legprecízebb egészségügyi szabályok betartásával is előfordulhat, hogy az egészségügyi személyzet, a misszionárius ápolók fertőződnek – mondta az egyetemi tanár, megerősítve, hogy jelenleg a betegeket ápoló rokonok és a kórházi személyzet van a legnagyobb veszélyben az ebola szempontjából.
Beszélt arról is, hogy
a kezdeti tünetek nem elég jellegzetesek az ebola azonnali felismeréséhez.
A magas láz lehet például a malária kísérője is (mint ahogy az eddigi feltételezett, Európába hazakerült fertőzöttekről kiderült, hogy maláriásak voltak, két ilyen olasz egészségügyi dolgozó is volt már), illetve utána a fejfájás, a hasmenés sem egyértelmű jel még. A legjellemzőbb tünet, amikor megjelenik a vér a vizeletben, a székletben, az orrváladékban, gyakorlatilag valamennyi testváladékban, de az már a nagyon súlyos betegség jele.
Kezelni a betegséget úgynevezett monoklonális ellenanyag alapú védekezési módszerekkel lehet, de igazán hatékony kezelés nincsen. Rusvai Miklós elmondta: a megelőzésre is csak a higiéniai szabályok fokozott betartása a módszer, mert vakcina sincs ellene. A betegek kezelése pedig elsősorban a kiszáradás megállítását, a vérzéscsillapítást, a fájdalomcsökkentést jelenti, tehát úgynevezett tüneti kezelést lehet ilyenkor alkalmazni.
Normál kezelési körülmények között, egy európai vagy más fejlett országbeli kórházban 10 százalék alatti a halálozás, míg Afrikában, helyben 30, vagy akár 70 százalék is lehet, ez a körülményektől függ
– mondta a virológus.
A most járványt okozó úgynevezett bundibugyó törzset 2007 óta ismeri a világ. Egy mutációra hajlamos vírusváltozatról van szó, ennek is öt különböző változatát ismerjük, de igazán egyik sem új, mindegyik már minimum egy évtizeddel ezelőtt ismert volt, de van, amelyik már a 70-es évektől – tette hozzá.
A védekezésben szerepet játszik, hogy bár a 2014-2015-ös nagy járványt okozó vírustörzs ellen – akkor több mint 11 ezren haltak meg – van védőoltás, míg a mostani vírustörzs ellen kifejlesztés alatt áll a vakcina, de még nem jelent meg a piacon, ezért a széleskörű alkalmazása nem lehetséges. Ráadásul sajnos az is fontos szempont lesz, hogy
ez az oltás nem is olcsó, tehát nem valószínű, hogy ebben a régióban, Közép-Afrikában hamarosan bevetésre kerülne
– mondta Rusvai Miklós egyetemi tanár, virológus az InfoRádióban.
A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.