Június 22-vel elkezdődött a Tisztítótűz művelet, az Alaptörvény 17. módosításával és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozására vonatkozó javaslattal – emlékeztetett a kormányfő hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. Azt ígérte, még hétfőn felkerül a kormány honlapjára az utóbbival kapcsolatos javaslat szövege is, az előbbi szövegét már társadalmi egyeztetésre bocsátották.
„A hatóságok koordinált együttműködésére és a magyarok támogatására is szükség lesz, hogy az orbáni gazdasági és politikai maffia felszámolása minél hatékonyabban megvalósulhasson” – közölte Magyar Péter.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az előző kormány által hozott szabályozás alapján csak aláírni tudja, nem véleményezheti és küldheti vissza az Alaptörvény-módosítást. Ha nem írja alá, megfosztási eljárást kell indítani, a képviselők ötöde kell ehhez, ami a kétharmad miatt megvan a Tiszának. Ha ez átmegy, akkor az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnöki tisztséget, így Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz államfő. A kormány arra törekszik, hogy mielőbb legyen utódja, lehetőség olyan, akit mindenki el tud fogadni – mondta Magyar Péter, megjegyezve, hogy „az utolsó csepp az alkotmányos puccs volt, amit a volt munkahelyével próbált elkövetni – még szerencse, hogy az alkotmánybírók nagy része üzent, hogy eddig és ne tovább, és megküldte neki a selyemzsinórt”.
Ezután a miniszterelnök sorolta a benyújtott Alaptörvény-módosítás pontjait: alkotmánybíró-választás, az országgyűlési képviselők mandátumidejének maximálása, az Alkotmánybíróság jogköreinek bővítése, az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírói Hivatal vezetőinek visszahívása, a sarkalatos törvények számának csökkentése. Ez utóbbiról azt mondta, hogy
ezekből sima többséggel megváltoztatható törvényeket csinálnak, „olyan lesz, mint régen volt”.
Jövő hétre igyekszik a kormány összesíteni az Alaptörvény-módosításhoz érkező véleményeket és a parlament elé terjesztik. A lehető leggyorsabban el fogja fogadni a változtatásokat. Ugyanígy fognak tenni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalra vonatkozó szabályokkal is.
Erről a hivatalról elmondta: az Országgyűlés alá fog tartozni, annak tartozik beszámolással. Az alkotmányügyi bizottság írja majd ki a vezetői pályázatokat, egy elnöke (hat évre, nem újraválasztható) és négy elnökhelyettese lesz az egyébként nem túl nagy szervezetnek. A meglévő állományt tudja segítségül hívni a munkájában, nyomozásra tudja utasítani a rendőrséget és az ügyészséget. Ennek szabályai kerülnek ki még hétfőn a kormány honlapjára. Polgári, közérdekű kereseteket is indíthat a hivatal például jogtalan gazdagodásnál vagy feltűnő értékaránytalanságnál – mondta Magyar Péter, megismételve, hogy 24 órás rendőri védelmet kapnak a hivatal vezetői, szükség esetén más munkatársai is. Szeretnék, hogy már szeptember elejére meglegyenek a vezetők, elkezdődhessen a működés, utána kezdődik az állomány feltöltése és a székhelykeresés. A legjobb munkatársakat, nyomozókat, büntetőjogi szakembereket, könyvvizsgálókat, NAV-osokat, elemzőket szeretnék odahívni, hogy senki „ne tudja szétolpni a hazáját”.
Kérdések, válaszok
Mennyibe fog kerülni a hivatal működése?
A Szuverenitásvédelmi Hivatalra az utolsó évben már hatmilliárdot terveztek a költségvetésben, ez teljesen ráköltik, a költség körülbelül 10 milliárd forint lehet. Körülbelül a miniszteri fizetésnek felel majd meg az elnök fizetése, mentelmi joga is lesz, szűk lehetőségek lesznek az elmozdítására. Remélhetőleg két héten belül meglesz a jogszabály társadalmi egyeztetésre bocsátható szövege.
Mikor szavaznak a köztársasági elnök személyéről, ki lehet jelölt?
Öt napig tart az Alaptörvény-módosítás társadalmi egyeztetése, jó esetben két hét múlva hétfőn benyújtják a parlamentnek, jó esetben nyolc napon belül elfogadják. Ha megszűnik Sulyok Tamás mandátuma, onnantól 30 nap van az új államfő megválasztására, de nem kell ennyit várni. Augusztus 20-a előtt lesz új köztársasági elnöke az országnak, aki megtestesíti az ország egységét. Ez egy átmeneti megoldás, felvetődött a közvetlen elnökválasztás lehetősége, de a társadalom teljesen új alkotmányt szeretne, ami tartalmazza a köztársasági elnök választásának szabályait is. Jó esetben jövő nyár elején már lehet népszavazással megerősített alkotmánya Magyarországnak.
A GVH, NMHH és az ÁSZ elnökének elmozdítására mi a terv?
Hónapok kérdése.
A legfőbb ügyész lemondásával mi lesz? Maradhat az új alkotmány hatályba lépéséig?
„Rövidesen le kell mondania Polt Péternek az én információim szerint, és le is fog mondani. Ha ez nem történik meg, vissza fogunk térni erre a kérdésre”.
Mitől lesz más a köztársasági elnök munkája, mint eddig?
„Mert nem bábot szeretnénk találni, és csak átmeneti időszakra választja az Országgyűlés. Ez más helyzet, mint valakit aláírótollnak választanak”. A köztársasági elnöknek vannak szigorúan vett alkotmányos kötelességei és van, amit még megtehet. Nagyon különböző köztársasági elnökeink voltak. Sulyok Tamás alapvető, az Alaptörvényben megfogalmazott kötelezettségeit nem hajtotta végre.
Lesz közvetlen elnökválasztás? Milyen hatáskörei lesznek?
Csak akkor van a közvetlen választásnak értelme, ha bővül a jogkör. Jelenleg a főpolgármester az, akit a legtöbben közvetlenül választanak meg, közvetlen köztársaságielnök-választásnál ez változna, nagyjából hárommillió ember szavazhat a személyére. Elnöki szerepfelfogásába beleférhet például egy-egy ügy képviselete, például a környezetvédelem, de ennél jobban is lehet bővíteni a jogköröket. Most az elnöki munka üres: mi értelme van, hogy véleményezésre visszaküld politikai vétóval egy nem megfelelő jogszabályt, ha az Országgyűlés utána ugyanúgy elfogadhatja? Így értelmetlen és drága az elnöki jogkör.
Az új választási törvény az alkotmányozási folyamat része lesz?
Logikus lenne, de lehet, hogy lesz, aki azt fogja mondani, hogy legyen egy új alkotmány és utána legyenek új választási jogszabályok. Ez egy komplex, még nyitott dolog. Elképzelésünk, hogy kell egy tanács sokak által elismert emberekből, amely összefogja az alkotmányozási folyamatot. Szeptember elején szeretnénk ezt az alkotmányozási munkát elindítani.
Az elmúlt években sokszor elhúzódtak nyomozások vagy nem történt érdemi nyomozati cselekmény – meg fogják-e ezeket vizsgálni a belügyminiszter kezdeményezésére?
Nem hiszem, hogy ez a belügyminiszter feladata lenne.
A legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint tényleg lemond hamarosan? Ez összefügghet az aranykonvoj-üggyel?
Összefügghet. A többit majd ő elmondja.
Az Alaptörvény-módosítás kihirdetése után legalább 49 képviselő az Alkotmánybírósághoz fordulhat, a szervezet a módosítás eljárási körülményeit vizsgálhatja. Kalkulálnak egy ilyen eljárással?
Nem tudom, mit lehet így vizsgálni, tegyék a dolgukat, ettől még új köztársasági elnöke lesz Magyarországnak.
Nem várják meg a Velencei Bizottság állásfoglalását?
Nem tudom, mi van velük, most úgy tudom, mégse jönnek.
A cosa nostra párhuzam miatt vehemensen bírálták Magyar Pétert. A szervezet számos (hivatalosan 1700, becsülten 5000) gyilkosságot, robbantást követett el, nem nagyon erős ez?
Távol álljon tőlem, hogy ezt a szörnyű bűnszervezetet és maffiát megvédjem, de ők pacekba csinálták. Nem biztos, hogy az kevésbé rossz, mintha több millió embernek tönkreteszik az életét. Nem biztos, hogy az kevésbé rossz, ha ötéves gyerekek ruha, cipő nélkül vannak kint télen a kertben, ha több százezer ember nem jut egészséges élelmiszerhez, mert a politikai-gazdasági maffiózók ellopták a pénzüket. Fehérgalléros bűnöző módjára, jogalkotással, megfélelmlítéssel, szervezetek elfoglalásával, bábok odahelyezésével, civilek, művészek, újságírók fenyegetésével. Nehéz összehasonlítani, de szerintem egyik sem jó, és szerintem a hasonlat megállja a helyét, minden pontját meg tudom védeni. Ugyan a fiatalok nagy része is látta a Keresztapa 1-2-3-at, igaz, azokat a maffia fizette, de ajánlom a fiatalok figyelmébe a Polip című sorozatot.
Országgyűlési képviselők mandátumának 12 évben korlátozását tovább is szűkítik? Visszamenőleg is érvényes lesz?
Érkeznek az észrevételek, már javasolták, hogy csak 8 év legyen az Országgyűlésben tölthető idő, de így is sokan nem fognak tudni indulni a következő választáson. Egyrészt nehogy egy szoros hatalmi centrum alakuljon ki, amit nem lehet szétszedni, másrészt igenis vissza kell menni a képviselőség után a valóságba.