Az előterjesztő szerint örökre eltűnhetnek a közterekről és az internetről a gyűlöletkeltésre alkalmas plakátok, tartalmak.
A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az előterjesztőként felszólaló Tárkányi Zsolt (Tisza) az elmúlt másfél évtizedben „életünket mérgező, hazug gyűlöletkampány” visszásságát emelte ki.
Megjegyezte: a módosítással örökre eltűnhetnek a közterekről és az internetről a gyűlöletkeltésre alkalmas plakátok, illetve tartalmak, és visszaadják a települések azon jogát, hogy arculatukról maguk döntsenek. A javaslat egyben rendez egyes józsefvárosi lakóépületek magántulajonba adásával kapcsolatos kérdéseket és egyes közbeszerzési rendszert érintő szabályokat.
A reklámszabályok módosításáról szólva kiemelte: a módosítás kimondja, hogy a hirdetés nem sértheti meg mások emberi méltóságot, nem kelthet gyűlöletet, nem veszélyeztetheti a gyermekek egészséges fejlődését, egyben megfelelő jogi eszközöket ad a médiatanácsnak a törvények érvényre juttatáshoz, hatékony és egységes jogalkalmazást téve lehetővé.
Tárkányi Zsolt célkitűzésként említette, hogy erősítsék a települések önrendelkezését saját településképük védelme terén, megemlítve, hogy elsősorban a helyi közösségek ismerik az ezzel kapcsolatos igényeket. A változtatás révén lehetővé válik, hogy további területeket jelölhetnek ki, ahol nem helyezhető el reklámeszköz, valamint hatékony eszközöket biztosít a jogellenesen elhelyezett reklámeszközök eltávolítására.
Szólt arról is: a módosítással megtiltják a sokhelyütt a településképet aránytalanul rontó nagyméretű reklámhálók kihelyezését, valamint kiszűrnek eddig meglévő, de indokolatlan szabályokat is.
A képviselő úgy nyilatkozott: a javaslattal kiegyensúlyozott, arányos, hosszú távon fenntartható szabályozási rendszer kialakítása a cél.
Bódis Kriszta (Tisza) előterjesztőként arról beszélt, hogy mindent meg kell tenniük azért, hogy a jogbiztonság és a méltányosság érvényesüljön az országban, és az ország erejét az mutatja meg, hogy miként bánnak az elesettekkel, azokkal, akiknek a legnagyobb védelemre van szükségük. Azok az emberek, akik nem születtek olyan körülmények közé, amelyek lehetőséget adnak a jobb életre, ugyanolyan polgárai az országnak, mint bárki más – jelentette ki.
A képviselő felszólalásában közölte: 2024-ben az Országgyűlés a józsefvárosi önkormányzat előzetes meghallgatása és érdemi egyeztetés nélkül törvénybe iktatta nyolc, a Diószegi Sámuel utcában és közvetlen környezetében található önkormányzati lakóépület állami tulajdonba vételét. A lakók véletlenül tudták meg, hogy az otthonuk "egyik napról a másikra az állam célpontjává vált" - mondta.
Kiemelte: megígérte az ott élőknek, hogy nem hagyják annyiban az ügyet, hogy minden rendelkezésre álló dokumentumot megvizsgálnak, átvilágítják az egész folyamatot. Ezt az ígéretet teljesítik most, mert fontos, hogy ne bizonytalanság legyen, hanem jogbiztonság, ne üres ígéretek legyenek, hanem valódi megoldások - mondta.
Kormány: a javaslat hozzájárul az emberi méltóság mindenki részéről történő tiszteletben tartásához
Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti államtitkára azt mondta, a kormány támogatja a törvényjavaslatot, mivel az nagyban hozzájárul az emberi méltóság mindenki részéről történő tiszteletben tartásához, a politikai reklámok által felkorbácsolt közhangulat lecsillapításához, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz, emellett több területen is erősíti a helyi önkormányzatok jogait, és elősegíti a közbeszerzési jog területén egy végiggondolt szabályozás megszületését.
Kiemelte, visszaállítják a helyi önkormányzatok korábbi jogkörét, így maguk dönthetnek majd a településképi szabályozás keretében a reklámeszközök elhelyezésének feltételeiről. Hozzátette, a módosítással kizárják a reklámháló és az építési reklámháló elhelyezését, mivel az nagymértékben rombolja a településképet és rontja a lakók életminőségét is.
Ismertette, a törvényjavaslat szerint gazdasági reklám közterületen vagy közterületről látható magánterületen kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezetekhez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen helyezhető el.
Az államtitkár felvetette, hogy tolják ki a szeptember végi határidőt a nem megfelelő reklámeszközök eltávolítására vagy átalakítására, lehetséges ugyanis, hogy addig az érintettek nem tudják elvégezni bontást, illetve az önkormányzatok a szükséges rendeletmódosítást.
Ugyanígy indokoltnak tartotta a reklámok elhelyezési módjának áttekintését is, annak érdekében, hogy például az óriásplakátok elhelyezési szabályai a törvényjavaslatban egyértelművé váljanak.