Melléthei-Barna Mártonnak és Hantosi Istvánnak az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló javaslata alapján egymillió forintos pénzbírság is kiszabható lenne arra, illetve elővezethető lenne az, aki nem jelenik meg egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt.
A törvényjavaslat kiegészíti a büntető törvénykönyvet azzal, hogy
vétségnek minősíti az országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozását, bünteti azt, ha valaki a testület előtt szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz, valótlan adatot szolgáltat.
A vizsgálóbizottság munkája akadályozásának minősített esete, így három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a távolmaradás, a valótlan nyilatkozat bűncselekmény elkövetését szolgálja, vagy annak leplezésére irányul.
Az indítvány szerint annak, aki nem jelenik meg egy bizottság előtt, százezer forint bírságot kell fizetnie az első mulasztás alkalmával, amely a második esetben már egymillió forintra emelkedik. A bírságot a vizsgálóbizottság nevében a testület elnöke, ha az érintett parlamenti képviselő, akkor a házelnök szabja ki. A harmadik mulasztás alkalmával a bírság ismét egymillió forint, és a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett személy elővezetését, amit a rendőrség hajt végre. Képviselővel szemben elővezetés nem rendelhető el. Az érintett felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Kúriához.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője és 49 tiszás képviselő rögtön öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte:
- A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság;
- A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság;
- A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság;
- Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság;
- A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.
A javaslat általános indoklásában úgy fogalmaz, hogy az Országgyűlés ellenőrző funkciója a modern parlamentáris demokrácia egyik legfontosabb alkotmányos garanciája. A parlament vizsgálóbizottságai révén „feltárja a közéletet, a közpénzek felhasználását, az állami szervek működését vagy egyes kiemelt társadalmi jelentőségű ügyeket érintő tényeket és összefüggéseket”.
Magyar Péter miniszterelnök a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy nemcsak hogy nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy dokumentumait, hanem parlamenti vizsgálóbizottságot is felállítanak, és azt ígérte, hogy kötelezővé teszik a bizottság előtti megjelenést. Ha pedig valaki nem megy el, akkor először olyan jelentős bírságot kaphat, „amit még Hatvanpusztán is megéreznek az emberek”, ha pedig ezután sem jelenik meg, akkor a rendőrség fogja elővezetni. Magyar azt is előírná, hogy kötelező legyen igazat mondani, és a hamis tanúzást ugyanolyan szankciókkal büntessék, mint a bírósági eljárásokban.