Az első részben, ami érdekes volt, az a medián és kvartilisek számítása – mondta Koren Balázs matematikatanár, aki hozzátette: ez azért érdekes és azért izgalmas, mert ezek a 2020-as NAT szerint bekerült dolgok, egy dobozdiagramról kellett leolvasni őket.
„Ez egy újdonság, ha így nézzük. 2024 óta van benne az érettségiben, úgyhogy ez egy nagyon izgalmas feladat volt, de azt gondolom, hogy
ha a diákoknál ott volt a számológép, akkor annak segítségével ezeket könnyűszerrel meg lehetett oldani,
persze, ha megtanulták, hogy hogyan kell a számológépüket különböző feladatok megoldásához használni” – fogalmazott.
A matematikatanár szerint az első részben volt néhány furfangosabb feladat, mint amikor egy számnak és az abszolút értékének kellett a különbségét meghatározni.
„Nem mondom, hogy nehéz volt, de egy pici ötletre szükség volt, hogy az ember ezeket megoldja. Egyébként nagyon szépen nehezedtek a feladatok az elsőtől a tizenkettedikig, ami már egy kicsit gondolkodtatóbb feladat volt: egy dobókockadobásnál kellett a különbségeket számolni” – mondta.
Utána következett a második rész, itt meg kellett oldaniuk egy másodfokú egyenletet, illetve elemezniük kellett egy függvényt.
Voltak kifejezetten érdekesnek tűnő feladványok is: egy viharjelző magasságát vagy
a falusi focicsapatok számának csökkenését
kellett kiszámolni. Ezt akár, persze ha meg tudják oldani, még élvezhették is a diákok.
Az A részben tulajdonképpen „standard feladatok” voltak, aztán a 16-17-18-as feladatnál, a viharjelzésnél és a focicsapatnál, illetve a hasonló feladatoknál arra kellett figyelni, hogy a szövegértésen nagyon nagy hangsúly volt.
Ezek hosszú, majdnem egyoldalas szövegek voltak, amelyekből a diáknak ki kellett hámoznia, hogy mit kell megoldani, és utána tudtak csak a matematikai részével foglalkozni.
A B részben a három feladat közül kettőt kellett megoldani, és egyet ki kellett választani, amelyiket nem, tehát a végigolvasás, az értelmezés és a döntési helyzet, ezek azért sokszor nagy fejtörést tudnak okozni a diákoknak – mondta Koren Balázs, aki hozzátette: „az idei évben is igaz az érettségire, hogy ügyesen állította össze a bizottság a feladatsort. A kettes elérése könnyűszerrel megoldható volt, ha valaki felkészülten indult az érettségire. Az ötöshöz, illetve a 90 százalék fölötti eredményhez már sok apróság volt, amire oda kellett figyelni, és amit nem biztos, hogy annyira egyszerű volt elérni mindenkinek.”
De meglepetés szerinte nem volt az idei érettségiben, igaz, a szövegértés kulcsfontosságú volt a B rész hosszabb feladatainál.
„Ha a számológép-használat és a függvénytáblázat-használat rendben van, és erre fölkészültek a diákok, akkor ez egy nagyon jó mankó és segédeszköz volt a kezükben” – mondta Koren Balázs, az InfoRádió által megkérdezett matematikatanár.
A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Herczeg Zsolt készítette.