Néhány nappal a magyarországi parlamenti választások után, amelyen a Tisza Párt kétharmados győzelmet aratott, és egy héttel azután, hogy az amerikai alelnök, J. D. Vance Budapesten járt – éppen a magyar-amerikai barátság napjához időzítve, gazdasági megállapodásokat aláírva, Orbán Viktort és kormányát a támogatásáról biztosítva –, felmerül a kérdés: milyen lehet a magyar-amerikai kapcsolatok jövője?
Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint a jövőben feltehetően változni fog Washington és Budapest viszonya.
„Magyarország eszközbeszerzést hajt végre az Egyesült Államokból, főleg a hadiipari eszközbeszerzésre kell itt gondolni.
Az amerikai befektetések általában nem kormányfüggőek, például a Biden-kormányzat alatt is eléggé sok amerikai befektetés érkezett Magyarországra.
Az üzlet, az üzlet” – fogalmazott. Hozzátette: a védelmi beszerzéseket nyilvánvalóan felpörgeti az, hogy Magyarország a NATO-tagállamokat érintő legújabb kötelezettség szerint a GDP 5 százalékát költi védelmi kiadásokra. Igaz, hogy ez tulajdonképpen 3,5 plusz 1,5 százalék, és utóbbi inkább infrastruktúrára és hasonló célokra megy, de az is nagyon fontos, és amerikai vállalatok vehetnek benne részt. Emellett felidézte, hogy például több százmillió dolláros rakétavédelmi rendszerről is szó volt, vagy pedig ezen túlmenően egy olyan, hosszabb távú 20 milliárd dolláros üzletről, melynek során moduláris reaktorokat telepítenének itt amerikai cégek, például a Westinghouse.
Vannak emellett személyre szóló ígéretek, amelyeket Donald Trump tett többek között például az orosz olajra vonatkozó szankciók ügyében.
Hangsúlyozottan mondta Donald Trump is és J. D. Vance is, hogy ez Orbán Viktornak, illetve a Fidesz-kormánynak szól, ahogy az a pénzügyi ernyőnek nevezett megoldás is, ami biztosítja, hogy ha Magyarország problémás pénzügyi helyzetbe kerülne, az amerikaiak a kormány mögé állnának.
„Ez azért érdekes, főleg az olaj ügye, mert erős a gyanúja az embernek, hogy a Barátság olajvezeték eléggé hamar meg fog javulni, viszont orosz olajat szállít. Tehát hogyha eddig azért nem jött orosz olaj, mert a Barátság vezeték sérült, akkor mire beindul, már amerikai szankció alá fog esni az orosz kőolaj-export, a behozatal.
Érdekes kérdés lesz, hogy ebben a helyzetben mit lép az amerikai kormány, hogy kiterjeszti-e ezt az ígéretet az új kormányra”
– vetette fel Magyarics Tamás.
A kőolajbeszerzés ügyében J. D. Vance látogatásakor született egy megállapodás, amely szerint 510 ezer tonna amerikai kőolajat vesz Magyarország 500 millió dollár értékben. Ez az összes magyar felhasználás töredéke, 5-6 százaléka, és nem is „amerikai olaj” lenne – emelte ki, megjegyezve, hogy amerikai vállalatok által a Közel-Keleten, bárhol termelt olajról lenne szó. Tehát szerinte a Mol-üzlet megmaradhat, mert abban az esetben egy, az amerikai kormányzat és egy magánvállalat közötti szerződésről van szó.
A másik kőolajjal kapcsolatos kérdés az, hogy a szankciós politika érvényes-e vagy nem érvényes a továbbiakban.
„Most az is nyilvánvaló, hogy
az Európai Unió elnézőbb lesz a magyar kormánnyal szemben különböző, a deficiteljárással és egyéb ügyekkel kapcsolatban, de olyat is lehetett hallani, hogy augusztus végéig ezek nem nagyon rendeződnek.
A kérdés az, hogy odáig a pénzügyi helyzet hogyan alakul, mert most úgy tűnik, hogy eléggé súlyos. Magyar Péter az első sajtótájékoztatóján hangsúlyosan beszélt arról, mennyire fontos lenne a fiskális és a pénzügypolitikát összeegyeztetni. Feltehetően nem véletlenül említette ezt az ügyet, mert esetleg olyan a magyar pénzügyi helyzet jelen pillanatban, hogy mondjuk borotvélen táncol, vagy olyan kötelezettségek vannak, amelyeket rövid időn belül kell teljesíteni. Ez is egy olyan kérdés tehát, ami változtathat a magyar-amerikai kapcsolatokon” – emelte ki Magyarics Tamás.
A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette.