Ez az utolsó plenáris ülés a 2022–2026-os országgyűlési ciklusban: az április 12-i választások napjáig már nem ül össze ebben az összetételben az Országgyűlés, sok politikus most búcsúzik a képviselőségtől.
Búcsúbeszéddel kezdődött meg a jelenlegi Országgyűlés utolsó ülésnapja.
Kedden napirend előtt a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese szólalt fel először, aki korábban a Fideszben is politizált. Mellár Tamás szerint a kormánypártok hibája, hogy az Országgyűlésben már nincsenek valódi szakpolitikai viták. A Párbeszéd képviselője úgy látja, Magyarország „Európa legszegényebb, legkorruptabb és legmegvetettebb nemzete lett”.
„A magyar gazdaság nem tudott felzárkózási pályára lépni, sőt, egyre inkább lemarad a volt szocialista országok között is.
Magyarország politikailag teljesen elszigetelődött. Lassan kikerülünk az Európai Unióból, a nyugati védelmi rendszerből, és egyre inkább betagozódunk az orosz érdekszférába”
– fogalmazott Mellár Tamás.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszát azzal kezdte, hogy a magyar pénzügyi helyzet stabil. Kiemelte, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban „Európa legjelentősebb, legnagyobb adócsökkentési programját hajtotta végre”. Emlékeztetett, hogy bevezették a fix 3 százalékos Otthon Start Programot, továbbá az államtitkár szerint sikerrel működik a fix 3 százalékos kkv-hitel és a Demján Sándor Program is, miközben visszahozták a 13. havi nyugdíjat, majd megkezdték a 14. havi nyugdíj kifizetését, annak első hetével együtt.
Fónagy János hozzátette: a magyar kormány kifizette a fegyverpénzt is, így mindezek alapján úgy ítéli meg, hogy a Mellár Tamás által elmondottak „igaztalanok”, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Párbeszéd képviselője ezekkel a szavakkal búcsúzott a parlamenttől.
Mellár Tamás 1998 és 2003 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, 2006 és 2007 között a Fidesz pécsi önkormányzati képviselője volt. 2010-től egy évig, a kormánypárttal való szembefordulásáig a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója volt.
Mellár Tamás 2018-ban függetlenként, 2022-ben pedig az Egységben Magyarországért szövetség jelöltjeként szerzett parlamenti mandátumot. 2018 óta volt a Párbeszéd-frakció tagja, az idei országgyűlési választáson azonban sem a pártja, sem ő nem indul el a Tisza általuk remélt győzelme érdekében.
Elfogadták az ukrán uniós tagságot és finanszírozást elutasító határozatot
Az Országgyűlés elfogadta az Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról szóló határozati javaslatot kedden. A képviselők 142 igen és 28 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett döntöttek a javaslat elfogadása mellett.
A határozatban az szerepel: Magyarország ellenzi Ukrajna uniós tagságát, mert Ukrajna háborúban áll és felvétele az Európai Uniót is a háború részesévé tenné.
Ukrajna nem felel meg az uniós tagság kritériumainak, a javaslat ezért felszólítja a kormányt, hogy Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak érdemi megkezdéséhez ne járuljon hozzá, Ukrajna uniós tagságát ne támogassa.
A határozat arra is felszólítja a kormányt, hogy tegyen meg mindent a nemzetközi béketörekvések támogatása érdekében, ne küldjön pénzt és fegyvereket Ukrajnába és tegyen meg mindent az ellen, hogy akár Magyarország, akár az Európai Unió belesodródjon az orosz-ukrán háborúba.
A határozat figyelmeztet arra is: az EU következő hétéves költségvetéséből Ukrajna részesedése a 360 milliárd eurót is meghaladhatja, ehhez az Európai Bizottság tervezete a kohéziós forrásokat és agrártámogatásokat csökkentené. Ukrajna újjáépítési terve 800 milliárd dolláros igényt fogalmaz meg a következő évtizedben, további 700 milliárd dolláros igényt pedig katonai célokra. A terv finanszírozása minden magyar család számára közel 1,4 millió forint terhet jelentene.
Az Európai Unión belül egyre erősödnek azok a törekvések, amelyek az EU-t katonai szövetséggé alakítanák át – emlékeztet a javaslat, amely az ezen kezdeményezésekkel szembeni fellépésre szólítja fel a kormányt. A határozat értelmében az Országgyűlés elutasítja az EU intézményeinek azon gyakorlatát is, amely az egyhangú döntéshozatal követelményének megkerülésére irányul.
Módosították az atomenergia-törvényt
Az országgyűlési képviselők módosították az atomenergiáról szóló törvényt, kialakítva a kis moduláris reaktorok jövőbeni magyarországi alkalmazásának jogszabályi feltételeit. A javaslatot 142 képviselő szavazta meg, 18 voksolt ellene, míg 25 tartózkodott.
A csomag parlamenti vitájában az előterjesztő azt hangsúlyozta: az atomenergia magyarországi alkalmazása alapvető nemzeti érdek,
közvetlenül szolgálja az ország energiaszuverenitási, ellátásbiztonsági és klímavédelmi céljainak teljesítését, a módosítások pedig jelentősen hozzájárulnak Magyarország energiafüggetlenségének erősítéséhez.
A módosítással változnak az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hatósági tevékenységére vonatkozó szabályok, így az OAH a soron kívüli eljárást – amely számára többletterhet jelent – igazgatási szolgáltatási díj ellenében folytatja le. Bővül azon eljárások köre, amelyek esetében szakhatóság bevonása indokolt.
A kis moduláris reaktorokkal (small modular reactor, SMR) kapcsolatos szabályozás lehetővé teszi, hogy
a tiszta és megbízható energiatermelést kisebb területen, olcsóbban és gyorsabban lehessen megvalósítani.
Ezen reaktorok révén stabil és kiszámítható lesz az energiaellátás, csökken a függőség az importtól. A törvénymódosítás az SMR-re vonatkozó alapvető szabályokat teremti meg, míg a határozati javaslat elfogadásával az Országgyűlés elvi hozzájárulást adna ezen reaktorok telepítéséhez szükséges előkészítő tevékenység megkezdéséhez.
Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár elmondta: az időjárásfüggő zöldenergia szerepe örvendetes módon növekszik hazánkban, de önmagában nem képes stabil áramellátást biztosítani az országnak.
A még fejlesztés alatt álló kis moduláris reaktorok előnyeiről már egy januári Kormányinfón beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. „Paksnak körülbelül az egynegyedét, egyharmadát, egyötödét tudják energiával biztosítani, viszont néhány év alatt, nagyjából 3-4 év alatt felépíthetők” – magyarázta Gulyás Gergely még az év elején.
„A moduláris atomerőművek építését a költséghatékonyság mellett a megvalósítás rövidebb ideje is motiválhatja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja. Mint fogalmazott, a fejlett világban a nagy atomerőművek építési projektjei az elmúlt 20 évben nagyon elhúzódtak. A problémát az okozza, hogy a nagy reaktor építési piac egyrészről nagyon szűk – mindössze négy-öt szállítóról tudunk –, másrészt annyira bonyolult az erőmű építése, hogy akár 10-15 évig is eltarthat.
Aszódi Attila szerint egy ilyen hosszú időszak „nagyon nehezen finanszírozható”. Paks II esetében ugyanakkor ez nem akkora gond a nemzetközi hitel miatt, de ha a pénzpiacról akarnak finanszírozni ilyen létesítményeket, az már sok nehézséggel járhat. A dékán is kiemelte az SMR-ekkel kapcsolatban, hogy sokkal gyorsabban megépíthetők, hamar üzembe lehet helyezni azokat.
Két ügyben is felfüggesztették Hadházy Ákos mentelmi jogát
Az Országgyűlés 126 igen, 51 nem és 4 tartózkodás mellett felfüggesztette Hadházy Ákos független parlamenti képviselő mentelmi jogát. A lépés megtételét a Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte, miután a politikus ellen Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő tettleges becsületsértés vétsége miatt tett feljelentést.
Hadházy Ákos az ülésen felszólalva mentelmi joga felfüggesztését kérte. A parlament ezt követően újra szavazott a független képviselő mentelmi jogáról, aki ellen rágalmazás vétsége miatt tett feljelentést Horváth István (Fidesz) országgyűlési képviselő és egy jogi személy. Az Országgyűlés 141 igennel,43 nem és 1 tartózkodás ellenében ebben az ügyben is felfüggesztette az ellenzéki politikus mentelmi jogát. Hadházy Ákos a szavazás előtt ismét a mentelmi joga felfüggesztését kérte a képviselőktől, arra hivatkozva, hogy nagyon érdekli az ügy.
Varga Zoltán (DK) mentelmi jogának felfüggesztését a Nyíregyházi Törvényszék indítványozta, miután a képviselő ellen egy természetes személy becsületsértés miatt tett feljelentést. A parlament 6 igen, 174 nem és 3 tartózkodás mellett utasította el a kezdeményezést.
Nem függesztették fel Pócs János (Fidesz) mentelmi jogát sem, aki ellen egy természetes személy tett feljelentést rágalmazás miatt. Az Országgyűlés a Szolnoki Járásbíróság kezdeményezésére foglalkozott az üggyel. A döntéshozatalnál 19 képviselő voksolt igennel, 162 nemmel, míg 3 tartózkodott.
További határozathozatalok:
Kihirdették a magyar-szaúdi részleges vízummentességi megállapodást
Az Országgyűlés 185 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta annak a magyar-szaúdi megállapodásnak a kihirdetését, amely a diplomata-, különleges, külügyi szolgálati és szolgálati útlevéllel rendelkezők kölcsönös vízummentességéről szól.
A megállapodás értelmében a jelzett útlevelekkel rendelkező magyar és szaúdi állampolgárok vízummentesen utazhatnak majd egymás területére, és ott 90 napig szabadon tartózkodhatnak.
Légiközlekedési megállapodás Új-Zélanddal
Az Országgyűlés 185 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta Magyarország és Új-Zéland közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot.
A döntés lehetővé teszi, hogy közvetlen légijáratok induljanak a két ország között. A megállapodás rögzíti, hogy mindkét fél több légitársaságot is kijelölhet az üzemeltetésre, megteremti továbbá annak feltételeit, hogy a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősödjenek.
Kihirdették a magyar-kirgiz légiközlekedési megállapodást
Az Országgyűlés 186 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás mellett elfogadta a Magyarország kormánya és a Kirgiz Köztársaság Miniszteri Kabinetje közötti, 2024-ben aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetését. A megállapodás értelmében közvetlen légijáratok indulhatnak a két ország között. A járatok üzemeltetésére mindkét fél több légitársaságot is kijelölhet.
Kihirdették a Béketanács alapokmányát
Az Országgyűlés 139 igen, 30 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett elfogadta a Béketanács Alapokmányának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot, amelynek preambulumában rögzítették: a tanács célja a jelenlegi háborús konfliktusok lezárása és újak kialakulásának megakadályozása, ami egyezik a magyar nemzeti érdekkel.
Az alapokmányban a szervezet küldetését akként írták le, miszerint a Béketanács egy olyan nemzetközi szervezet, amely a stabilitás előmozdítására, a megbízható és törvényes kormányzás helyreállítására, valamint a tartós béke biztosítására törekszik a konfliktusok által érintett vagy fenyegetett területeken.
A tanács alapító elnöke Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, tagságra pedig kizárólag azok az államok jogosultak, amelyeket az elnök meghív. Az elnöki tisztségre a mindenkori elnök jelöli ki az utódját.
Minden tagállam tagsága legfeljebb hároméves időszakra szól, de ez az időtartam nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek az alapokmány hatálybalépését követő évben több mint egymilliárd dollár pénzbeli hozzájárulást biztosítanak a Béketanácsnak.
A Béketanács évente legalább egyszer ülésezik, és működik mellette a Végrehajtó Tanács is, amely az elnök által kiválasztott globális jelentőségű vezetőkből áll és gyakorolja „a tanács küldetésének végrehajtásához szükséges és annak megfelelő hatásköröket”. A Béketanács a költségeit a tagállamok, egyéb államok, szervezetek önkéntes hozzájárulásaiból vagy egyéb forrásokból finanszírozza.
Együttműködés az iparkamarával
Kora délután a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) között kötött együttműködési megállapodásból eredő feladatok teljesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A miniszterelnök és a kamara elnöke március 5-én újabb megállapodást írt alá, amelynek célja az egyes közfeladatok optimális megosztása. A kamara a tervek szerint területi kamarák bevonásával fogja ellátni a rögzített feladatokat.
A megállapodás kitér az egyéni vállalkozások indításához és működtetéséhez kapcsolódó folyamatok egységesítésére, a felnőttképzés hatósági feladatainak és kapcsolódó szerepköreinek újragondolására, a teljesítésigazolási szakértői szerv működésével összefüggő feladatokra.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: az egyéni vállalkozók ügyei egy kamarai alapú egyablakos rendszerben lesznek intézhetőek. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a kamara veszi át 2027. január 1-től az adminisztráció csökkentése érdekében.
A törvényjavaslattal elősegítenék az építőiparban a lánctartozások elleni hatékony küzdelmet, a késedelmes fizetések számának mérséklését. Csökkenhet a párhuzamos ügyintézés, kevesebb hatósághoz kell fordulni a jövőben, ezzel idő, energia és költség takarítható meg az államtitkár szerint.
Vita az ukrán aranykonvojról
Az országgyűlési képviselők délután nemcsak az iparkamarával kötött együttműködési megállapodásból eredő feladatok teljesítéséről szóló törvényjavaslatról szavaznak, hanem kivételes eljárásban megtárgyalták a Magyarország területén feltartóztatott ukrán pénzszállítmány ügyével kapcsolatos törvényjavaslatot is.
„Tisztázni kell, hogy az ukránok Magyarországon is felhasználták-e az országon keresztül szállított pénzt és aranyat, és ha igen, akkor az milyen hatást gyakorolt a nemzetbiztonságra”
– indokolta a törvénymódosítást előterjesztői expozéjában, majd vezérszónoki felszólalásában Halász János, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának fideszes alelnöke.
Mint mondta, a törvény célja ennek feltételeit megteremteni azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtést folytathasson egy külön vizsgálat keretében. Azt szeretnék, ha a vizsgálat végéig a NAV őrzésében maradna a 40 millió dollár, a 35 millió euró és 9 kilogrammnyi arany.
A KDNP-s Nacsa Lőrinc szerint fel kell tenni a kérdést, hogy „az ukrán háborús maffia célállomásnak is használja-e Magyarország területét”. A DK-s Arató Gergely szerint viszont nem a parlament, hanem a bíróság dolga, hogy ilyen típusú ügyekben ítéletet hozzon. Sas Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője fontosnak tartja, hogy kiderüljön az igazság, mert szerinte is rendkívül szokatlan, hogy volt titkosszolgálati tisztek ilyen mennyiségű aranyat és készpénzt szállítanak Magyarországon keresztül.
A Mi Hazánk képviseletében Novák Előd arra volt kíváncsi, hogy eddig miért mehettek át az ukrán szállítmányok. „Hogyha illegális, akkor eddig miért mehettek zavartalanul? Ha pedig nem illegális, akkor most miért fogták el őket? Hivatalos információk szerint január óta több mint 900 millió amerikai dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogrammnyi aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába. Egészen elképesztő, hogy mindezt önök tétlenül nézték” – mondta Novák Előd.
Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkára elismerte, hogy az ukrajnai háború kitörését követően az EU hozott egy jogszabályt, amelynek értelmében minden, az Európai Unióból Ukrajnába irányuló készpénzforgalom jogszerűnek tekintendő, ugyanakkor ebben a szerinte atipikus esetben „nem a pénz mozgatása, hanem az eredete érdekes”.
Megkapta a törvényi felhatalmazást a NAV
A délutáni szavazás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényi felhatalmazást kapott arra, hogy vizsgálja ki a feltartóztatott ukrán készpénz- és aranyszállítmány ügyét. A törvényjavaslatot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte még hétfőn, a parlament pedig kivételes eljárásban tárgyalta meg. Végül a képviselők 124 igen, 28 nem szavazattal és 9 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot.
A jogszabály szerint a NAV 60 napig tartó külön vizsgálatot folytat a visszatartott vagyon eredetét, célállomását, felhasználásának és rendeltetési célját illetően,
és ez idő alatt a lefoglalt 35 millió euró és 40 millió dollár készpénz, tovább 9, darabonként 1 kilogramm súlyú aranytömb a NAV őrzésében marad. A hatóság titkos információgyűjtést is folytathat vizsgálata során.
A jogszabály szerint a vizsgálatnak tisztáznia kell az átszállított készpénz és arany egy részének magyarországi felhasználását, továbbá azt is, hogy ha felmerül a magyarországi felhasználás, mely személyekhez és szervezetekhez kerülhetett a vagyon, illetve részesülhettek-e abból magyarországi bűnszervezetek, „esetleg Magyarországon jelen lévő terrorszervezetek” vagy politikai szervezetek.
Ami még délután történt a Parlamentben:
Magyar-perui megállapodás az ideiglenesen munkát vállaló turistákról
Az Országgyűlés 147 igen és egy nem szavazattal fogadta el a Magyarország és a Perui Köztársaság között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjának létrehozásáról szóló megállapodást. A felek azzal a szándékkal kötötték meg a szerződést, hogy erősítsék baráti viszonyaikat és ösztönözzék állampolgáraikat, különösen az ifjúságot egymás kultúrájának, életmódjának alaposabb megismerésére.
Az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjában a két ország 18-31 év közötti állampolgárai egy évet meg nem haladóan tartózkodhatnak a másik fél területén, elsődlegesen turisztikai céllal, mindamellett a megállapodás lehetőséget ad arra, hogy meghatározott feltételek teljesítése esetén az érintettek – elsősorban tartózkodásuk anyagi támogatása érdekében – ideiglenesen munkát is vállaljanak.
A két ország évente határozza meg, hogy a másik fél állampolgárai számára mennyi többszöri belépésre jogosító vízumot, illetve ideiglenes tartózkodási engedélyt adnak ki, és erről diplomáciai úton, szóbeli jegyzékben értesítik egymást.
Magyar–török légiközlekedési megállapodás
A képviselők egyhangúlag, 157 igen szavazattal elfogadták a magyar és a török kormány közötti, 2025 decemberében aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetését. A megállapodás jogerőre emelkedésével hatályát veszti a két ország közötti 1968-as légügyi egyezmény.
Az új légiközlekedési megállapodás rugalmasabb üzemelési kereteket biztosít a két ország közötti menetrend szerinti utasszállító és árufuvarozó légijáratok üzemeltetésére, lehetőséget nyújtva nagyobb frekvenciaszámmal és több várospár között történő járatindításra. Mindemellett a megállapodás EU-konform, összhangban áll a vonatkozó uniós joggal.
Hatékonyabb kereskedelmi partnerség Üzbegisztánnal
Az Országgyűlés 159 igen szavazattal elfogadta az EU és tagállamai, valamint Üzbegisztán közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást. A megállapodás alapot nyújt az EU és tagállamai Üzbegisztánnal folytatott hatékonyabb együttműködésére többek között a kereskedelem és beruházás, az oktatás és a kultúra, az energiaügy és a tudomány területén.
Igen a magyar–osztrák határmegállapodás módosítására
A parlament 161 igen szavazattal elfogadta azt megállapodást, amely módosítja és kiegészíti a Magyarország és Ausztria közötti, a közös államhatáron lévő határátkelőhelyekről és határátlépési pontokról, valamint a közúti és vízi közlekedésben a határforgalom ellenőrzésében történő együttműködésről szóló korábbi nemzetközi szerződést.
Az egyezmény célja, hogy lehetővé váljon az egyszerűsített határátlépés a magyar–osztrák államhatáron átvezető útvonalakon abban az esetben, ha ideiglenesen visszaállítják a határellenőrzést. A jogszabály bővíti a nemzetközi vagy regionális jelentőségű határátkelőhelyek, valamint a határátlépési pontok listáját.
Elutasították a szkíták honos népcsoporttá nyilvánítását
Elutasította az Országgyűlés a szkíták őshonos népcsoporttá nyilvánítását. Az elutasításra 145 képviselő mondott igent, 11 nemet, míg egy tartózkodott.
A vitában ismertették az MTA azon álláspontját, hogy a törvényi feltételek továbbra sem állnak fenn, a parlament igazságügyi bizottsága pedig továbbra is azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy ne támogassa a honos népcsoporttá nyilvánítást.
Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár az alaptörvényt idézte, jelezve: a Magyarországon élő nemzetiségekre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg, és a nemzetiségi törvényben rögzítették a 13 őshonos nemzetiséget.
Létrejön a Szigetköz Fejlesztési Tanács
A parlament 149 igennel és 11 tartózkodás mellett döntött arról, hogy a területfejlesztési törvény módosításával létrehozza a Szigetköz Fejlesztési Tanácsot.
Az indoklás alapján egy olyan felelős szervre van szükség, ami összehangolja a Szigetköz, mint új kiemelt térség fejlesztési feladatait. A tagi összetételre vonatkozó javaslat a működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsok hazai gyakorlatához igazodik, biztosítja a tanács működése során érintett vármegyei önkormányzat és a kiemelt térség fejlesztési igényeivel összefüggésben feladatot ellátó minisztériumok közös munkavégzését.
Kiemelt térség lesz a Szigetköz
Az Országgyűlés 155 igen szavazattal, hat tartózkodás mellett döntött a Szigetköz kiemelt térséggé nyilvánításáról. Az indoklás szerint elsősorban a táj- és vízgazdálkodás, továbbá az aktív- és ökoturisztika jelenti azt a stratégiai fókuszt, amely össze tudja kötni a térség településeit és ki tud jelölni egy egységes fejlesztési-fejlődési irányt.
A Szigetköz a Csallóközzel együtt Európa legnagyobb szárazföldi folyamdeltája, egyben Magyarország legnagyobb szigete, amely a Duna egyik legváltozatosabb ökológiai rendszerével rendelkezik. A térség nemcsak vízrajzi és tájképi értékeiben páratlan, hanem társadalmi-gazdasági potenciáljában is kiemelkedő. Fejlődési potenciálját a magas természeti értékek, a határ menti gazdasági kapcsolatok, a turizmus, valamint a dinamikus ingatlanpiac határozzák meg.
Parlamenti igen a kormány és az iparkamara közötti megállapodásra
Az Országgyűlés 119 igen, 16 nem szavazattal és 26 tartózkodás mellett elfogadta a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti együttműködési megállapodásból eredő feladatok teljesítéséről szóló, kivételes eljárásban tárgyalt törvényt.
A preambulum szerint a március elején megkötött megállapodás célja a közfeladatok elosztásának optimalizálása az állam és a kamara között, így segítve a gazdasági növekedést. A jogszabály szerint
az egyéni vállalkozók nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a területi gazdasági kamarák veszik át
a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól annak érdekében, hogy a vállalkozókat minél kevesebb adminisztrációs kötelezettség terhelje.
A törvény célja továbbá, hogy megteremtse a építőiparban működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv egységes és átlátható működésének jogi kereteit, amely
elősegíti a közbeszerzési eljárások és építőipari folyamatok megbízhatóságát és jogszerűségét, a lánctartozások megakadályozását.
A preambulum szerint a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szerepe elengedhetetlen a szerződések teljesítésének ellenőrzésében és az alapvető követelmények minőségének biztosításában, ezzel támogatva a tisztességes piaci versenyt, valamint az állami és magánszféra közötti bizalom erősítését.
A módosítás alapján az MKIK kidolgozza a felnőttképző intézmények szakmai minősítésének rendszerét. A felnőttképző a támogatás igénylésekor előnyben részesülhet, ha az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést e szakmai minősítés birtokában szervezi meg.