November 30-ig meghosszabbítják az árrésstopot – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfő délutáni Kormányinfón. Gulyás Gergely azt is elmondta: marad az eddigi 10 százalékos mérték (30 alapvető élelmiszer esetében), illetve 15 százalékos mérték (30 drogériai termék esetében).
„A cél az, hogy a lehető legnagyobb mértékben korlátozzuk az inflációt. Az indokolatlan áremelések nem részei a normális profitnak” – hangsúlyozta a mininszter, hozzátéve: „a kormány számításai szerint a 10 legnagyobb súllyal vásárolt élelmiszer 30 százalékkal lenne drágább az árrésstop nélkül, a virsli és a párizsi ára például 70 százalékkal lenne magasabb.”
Szerinte a kiskereskedők állítólagos 13 milliárd forintos havi veszteségét nem az emberek fizetik ki, és egyelőre nem látják annak jeleit, hogy elbocsátások lennének a szektorban, ahogy az Országos Kereskedelmi Szövetség kommunikálja.
A kereskedelmi szövetség korábban tiltakozott az árrésstop meghosszabbítása ellen, szerintük többet árt, mint használ az infláció elleni harcban.
Az árrésstop meghosszabbításáról először Orbán Viktor posztolt. „Árrésstop meghosszabbítva, harcolunk az indokolatlan áremelések ellen. Nem hagyjuk, hogy a multik packázzanak az emberekkel” – írta a kormányfő a Harcosok Klubkójának.
Az árrésstopok eltörlése elemzők szerint mintegy másfél százalékpontot dobna az infláción. Beke Károly, a Portfolio elemzője az InfoRádióban úgy vélekedett: a júliusra vonatkozó 4,3 százalékos inflációs adat az árrésstopokkal együtt van jelen Magyarországon, ezért megítélése szerint a kormánynak a középtávú inflációs kilátásokat figyelembe véve meg kell majd fontolnia, hogy ezeket az intézkedéseket „előbb-utóbb kivezesse”. Beke Károly szerint a Monetáris Tanácsnak „óvatosnak és türelmesnek kell maradnia a következő hónapokban is, leghamarabb az év végén vagy 2026 elején adódhat lehetőség arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank kismértékben csökkentse az alapkamatot”.
Március, illetve május óta él az árrésstop
A kormány márciusban vezette be 30 alapvető élelmiszerre az árrésstopot, majd májusban 30 alapvető drogériai termékre is kiterjesztette. A boltokat a rendelet szerint 500 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő bírságra ítélhetik, ha megszegik az árrésszabályokat – akár termékkategóriánként is, tehát a büntetés nagyon súlyos is lehet.
Az élelmiszerek esetében az árrés nem haladhatja meg a rendelet hatálybalépése előtti utolsó havi átlagos árrés mértékét, és legfeljebb 10 százalék lehet. Erre a 30 termékre vonatkozik:
- csirkemell
- csirkecomb
- csirke far-hát
- csirkeszárny
- egész csirke
- pulykamell
- sertéscomb
- sertéskaraj
- sertésoldalas
- sertéstarja
- sertészsír
- párizsi
- uht tehéntej 1,5% zsírtartalom
- uht tehéntej 2,8% zsírtartalom
- esl tehéntej 1,5% zsírtartalom
- esl tehéntej 2,8% zsírtartalom
- vaj
- tejföl
- natúr joghurt
- gyümölcsjoghurt
- trappista sajt
- tehéntúró
- margarin
- napraforgó- és repceolaj
- finomliszt BL 55
- rétesliszt BFF 55
- kristálycukor (fehér cukor)
- fokhagyma
- étkezési burgonya az újburgonya kivételével
- friss tojás, héjában a Gallus Domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt,
- megtermékenyített tojás)
Drogériai termékek esetén az árrés nem haladhatja meg a 2025 januári átlagos árrés mértékét, és legfeljebb 15 százalék lehet. A következő termékekre vonatkozik:
- egészségügyi papír (toalettpapír)
- papír zsebkendő
- alufólia
- papír kéztörlő henger
- öblítő
- folyékony mosószer
- mosópor
- mosogatószer
- általános tisztítószer
- folyékony súrolószer
- gépi mosogatótabletta
- tusfürdő
- fogkrém
- folyékony szappan
- sampon
- szappan
- fogkefe
- kézfertőtlenítő gél
- borotvahab
- borotvazselé
- testápoló
- golyós dezodor
- izzadásgátló stift
- dezodor
- eldobható borotva
- utántöltő borotvafej
- egészségügyi betét
- tampon
- hintőpor
- eldobható nadrágpelenka