Ujvári Zsolt természetfotós osztotta meg oldalán a dunavirágzásról készült látványos képeit. Az egyiken azonban jól látni, hogy a kérészek a Megyeri hídon halnak meg és a petéik is a betonfelületen maradnak – írja a sokszinuvidek.24.hu.
A nőstény kérészek a rajzás során a vízfelszín fölött maradnak, a nászrepülés és a párzás is a levegőben történik. Ezt követően a nőstények megkezdik kompenzációs repülésüket, melynek során néhány kilométert repülnek a folyásiránnyal szemben, majd a vízfelszínre ereszkedve lerakják petéiket.
Éppen ezért veszélyes a rovarokra nézve, ha a peték nem a vízfelszínre kerülnek, hanem, ahogy ebben az esetben is, a híd burkolatára.
A kivilágított híd valóságos csapda a dunavirágok számára: az ELTE tanulmánya szerint a híd fényei már messziről odavonzzák a kérészeket, a hídon pedig az aszfaltút úgynevezett poláros jele leszállásra és petézésre készteti a rovarokat, olyan hatást keltve, mintha az vízfelszín volna.
A világon elsőként 2019 tavaszán a tahitótfalui Tildy Zoltán hídon épült ki egy spektrálisan optimalizált kérészvédő fénysorompó, amely képes megakadályozni a védett dunavirág tömeges pusztulását a szárazföldön. A kérészvédő fénysorompó, ami hídról lelógatott, a folyás irányába világító reflektorokból áll, alkonyatérzékelő relé kapcsolóval és időzítővel van felszerelve, ami lehetővé teszi az eszköz automatikus működtetését a dunavirág rajzásóráira korlátozva.
A kérészvédő fénysorompó alapját az a kutatás képezte, amit az Ökölógiai Kutatóközpont munkatársai végeztek el. Egyikük Ujvári Zsolt természetfotós oldalán egy hozzászólásban jelezte, hogy
a Megyeri hídra is terveztek/terveznek fénysorompót, ehhez még 2024-ben kértek is tőle szakvéleményt, amit még aznap el is küldött, de sajnos még mindig nem valósult meg a kérészvédelem.
Az ökológus leírta azt is, hogy egy-egy tömegrajzás estén több száz milliós természetvédelmi károkozás történik a hídon és az eltaposott kérészek miatt csúszóssá, balesetveszélyessé válik az út. Másrészt ezen a Duna szakaszon, a Szilas-patak torkolatától egészen a Dunakeszi Duna Szabadstrandig tart az Északi Vízbázis, mely a budapestiek 70 százalékát látja el ivóvízzel. A dunavirág lárvák mederátszellőztető tevékenységének pedig létfontosságú szerepe van a folyó jó ökológiai állapotának fenntartásában, a jó vízminőség biztosításában.