Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor: érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Infostart
2024. december 21. 10:40
Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. A magyar uniós elnökség érdemei közül kiemelte a versenyképességi paktumot, a 13 évi ellenkezést legyőzve tető alá hozott schengeni bővítést és az uniós mezőgazdasági miniszterek megállapodását az agrárium jövőjéről. Ezekről korábban rajtunk kívül senki se gondolta volna, hogy összejönnek, jegyezte meg. 2025-re nagyszerű évet vár a kormányfő, akit az újságírók kérdeztek a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról.

Orbán Viktor együttérzését és fájdalmát fejezte ki a németországi Magdeburgban történt tragédia kapcsán, ahol egy karácsonyi vásárba hajtott személyautójával egy merénylő. Azt azért megjegyezte, hogy az ilyen támadások azóta léteznek csak, amióta illegális migráció létezik. Ezért Magyarország azt a tanulságot vonja le, hogy nem szabad megengedni az ország átalakulását egy olyan világgá, ahol ilyesmi megtörténhet. "De mindenekelőtt is a németekkel vagyunk" - jelentette ki.

Uniós elnökség

Magyarország elnökségét egybehangzóan sikeresnek értékelték Brüsszelben is. A beletett munka és energia mennyisége jelentős volt, miután már egyszer Orbán Viktor vezetett elnökséget, azt tapasztalta, hogy most jóval több munkájuk volt. A magyar jogalkotási dossziék száma is száz körül volt.

"De ilyen elszigeteltséget még nem láttam, itt volt a fél világ Magyarországon, az ország legnagyobb diplomáciai eseményét tartottuk és a végén még az ellenfeleink is gratuláltak az elvégzett munka mennyisége és minősége kapcsán" - fogalmazott.

Politikai problémákat nem lehet bürokratikusan, csak politikai módon megoldani. Több ilyen kérdés is volt a magyar elnökség idején az asztalon. Az egyik a háború, de ebben Magyarországnak semmilyen mozgástere nem volt, tekintettel arra, hogy mély megosztottság van e kérdésben Európában. A többség szerint ez a háború "a mi háborúnk is", a vita ott csak azon van, hogyan vegyen benne részt. A másik álláspont a magyaroké is, ez két szláv testvérnép háborúja, arra kell törekedni, nehogy ez a konfliktus kiszélesedjen.

"Ma már senki nem vitatja, hogy Magyarországnak joga és szerintünk kötelessége is volt békemissziókat indítani"

- jegyezte meg.

A schengeni térség bővítésének kérdése volt a másik jelentős téma a magyar elnökség asztalán. A románok és a bolgárok becsatolását több mint tíz éve blokkolták, ezt kellett feloldani sok tárgyalással és megegyezéssel. Végül minden blokkoló országgal sikerült megállapodni, megnyílt az út a két érintett ország előtt a schengeni övezetbe. "Ennek lesznek Magyarország számára is olyan előnyök, amelyekre ma még nem is gondolunk", fogalmazott Orbán Viktor, példaként említve Sopront és régióját, hogy ott mennyire átalakult az élet szerkezete, a vállalkozás, amióta a schengeni térség része vagyunk.

Románia felé január elsejétől 22 határátkelőnk lesz a korábbi 12 helyett, jelentette ki, hozzátéve, hogy az összes magyar rendőr és határőr "levezénylése" arról a határszakaszról nagy segítséget jelent a létszámhiánytól szenvedő szervezeteknek.

A versenyképesség romlása volt a harmadik nagy kérdés az EU-elnökségünk asztalán. "A Draghi-jelentés keresetlen szavakkal írja le a helyzet komolyságát, ezért mi ezt a dokumentumot magunk elé húztuk, levontuk a következményeket, ebből lett a versenyképességi paktum, amelyben összefoglaltuk, hogy a következő fél évben kinek mi a dolga, hogy megállítható legyen a hanyatlási pálya" - mondta.

Kulcskérdés, hogy milyen lesz 2027 utáni hétéves költségvetési ciklusban a mezőgazdaság és az agrárium. A vita már megindult, és csak akkor lehetne egyetérteni, ha a 27 ország ugyanazt gondolná a pénz elköltéséről. Itt éles viták zajlanak, de időnként láthatók.

"Nagy teljesítmény, hogy a 27 agrárminiszter megegyezett abban, milyen legyen az agrárpolitika jövője. Ez nem jelenti azt, hogy vége a pénzügyi vitáknak, hiszen az most kezdődik" - mondta.

"Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is. Senki nem gondolta, hogy a schengeni bővítés a magyar elnökség idején megtörténik, vagy hogy az agrárminiszterek megegyezésre jutnak" - fogalmazott.

Van-e új realitás és ezt látják-e Európában?

"Brüsszelből jövök, ott úgy tudják, nincs új realitás, minden úgy folytatódik, mint eddig" - mondta Orbán Viktor az Európai Tanács ülésére utalva. Szerinte azonban komolyan kell venni, amit Donald Trump megválasztott amerikai elnök üzent a napokban, például azt, hogy ha nem veszünk több amerikai gázt és olajat, akkor jönnek a "tarifák, ahogy a csövön kifér". Vagyis megváltozott a nyugati világon belüli erőviszony, más lesz a hozzáállása a migrációhoz, a hagyományos családi értékekhez, a gazdasági kapcsolatokhoz, a háborúkhoz és az abból következő szankciókhoz.

Át fogunk térni a háborús időkről a béke korszakába. Magyarország ennek örül, mindig is ezt szerettük volna" - jelentette ki a miniszterelnök, megjegyezve, hogy Magyarország könnyebben tudja megnyerni a békét, mint a háborút.

A háború miatt mintegy másfél millió ukrán menekült érkezett Magyarországra, nagy részük továbbment, a legfrissebb adatok szerint 80 ezren tartózkodnak hazánkban.

Ha vége a háborúnak, akkor mielőbb és minél szélesebb körben fel kell számolni a háborús szankciókat, mert azoknak hatásuk van az inflációra is

- fogalmazta meg a magyar kormány álláspontját.

Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője által tető alá hozott, többségi európai parlamenti paktum, mely szerint minden úgy folytatódjon, ahogy eddig, illetve az összes tagállam 5 éven át a GDP-je 0,25 százalékát fizesse be az ukrajnai háborúra, káros a miniszterelnök szerint. Ez 200 milliárd forint, félhavi nyugdíj, de Orbán Viktor úgy látja, inkább azt kellene nézni, hogy mennyi pénzt kell tenni a békébe.

Kilátások, tervek

1 200 052 ember vett részt eddig a nemzeti konzultációban, ez azt mutatja, hogy van érdeklődés a legerőteljesebb politikai viták idején is aziránt, mi fog történni a fontos dolgokkal, mire készül a kormány.

"Nekünk ez fontos, mindig van vita arról, mekkora értéke van a nemzeti konzultációnak. Nekünk fontos, ez a talapzatunk, ezen állunk, ez támaszt meg minket. Biztosak lehetnek benne, hogy olyan intézkedések fognak történni a gazdaságban, amilyenek még sosem voltak", mondta, sorolva pár intézkedést:

  • fiatalok lakhatásának támogatása a munkaadókon keresztül
  • tőketámogatás a kisvállalkozásoknak (cserébe elfogadták a 3 év alatt 40 százalékos minimálbér-emelést, forintban 24 ezer forintos emelés jön jövőre)
  • munkáshitel, vagyis azon "munkásfiatalok" támogatása, akik nem egyetemre mennek tovább, hanem dolgozni kezdenek
  • nemzetgazdasági jelentőségű mérettel rendelkező beruházásokat adnak át 2025-ben, ezek dimenzióváltást hoznak, ilyen a BMW-gyár például.

Az iparpolitika jövője tekintetében a magyar kormány meggyőződése, hogy az elektromobilitás lesz a következő évtized kulcsa, a lényeg az "elektro" szó, hogy lehet a megújuló energiaforrásból megtermelt (szél-, nap-)energiát elraktározni, hogy máskor is felhasználható legyen, mint amikor termelődik. Ezért fontos a magyarországi akkumulátor- és új elektromosautó-gyár is, amelyek szintén jövőre állnak termelésbe (CATL, BYD).

"A kiskereskedelmi forgalom már 4 százalékkal bővült, a lakáspiac beindult, az építőipar szerződésállománya 32 százalékkal nőtt meg az előző hónaphoz képest - nem nulláról fogunk indulni a repülőrajtnál, mert már látszanak az optimizmusra okot adó jelek. 2025 egy nagyszerű év lesz", összegzett Orbán Viktor.

Újságírói kérdések

Nemzeti konzultáción részt vettek számát hogyan értékeli?

Orbán Viktor: az eddigi konzultációk közül ez a 3. leginkább érdeklődést kiváltó. Látszik, hogy a magyar közvéleményt leginkább a gazdasági kérdések érdeklik.

Mi volt a bolgár miniszterelnöki látogatás célja? Valóban meg kívánja-e venni a bolgár Lukoilt a Mol?

Orbán Viktor: Jobb, ha azzal számolunk, hogy Ukrajnán keresztül nem jön gáz, a szállítás "rendkívül elnehezült". Itthon is fontos a gáz az iparnak, de itt a lakossági ellátásnak is jelentős része. Szijjártó Péter évekkel ezelőtt mondta, hogy legyen egy nagy vezeték, amely elkerüli Ukrajnát (Nabucco), de nem sikerült megépíteni nyugati blokkolás miatt, és ha ez nem sikerült, kössük össze a meglévő vezetékeket. Ha ez nem történt volna meg, nagy bajban lennénk. Magyarország évi mintegy 9 milliárd köbméter gázt fogyaszt, az összekötött déli folyosón hozunk be 7,5 milliárdot, a bolgároktól 1,75 milliárd köbméternyit, ezért fontosak. Bulgáriában nemrég volt törekvés arra, hogy ezt a déli gázfolyosót ellehetetlenítsék, magyar fellépésre volt szükség ennek megakadályozására. Miután ott most kormányalakítás van, garanciákat kellett kapnom, hogy ilyesmi nem történik - ezt megkaptam, segítenek nekünk, persze keresnek is ezen.

A Lukoil egy orosz magáncég, amely el akarja adni a finomítóját, az egyik ajánlatbeadó valóban a Mol, az egyetlen uniós cég, vagyis a hír igaz.

Romániában az MVM kötött megállapodást az E.On lakossági üzletágának átvételéről, itt a román kormány vétót emleget, a titkosszolgálat orosz szálat az MVM-nél. Mi a magyar kormány álláspontja? Az MVM bevásárlás kapcsolódik-e egy nagy Hunyad vármegyei gázerőmű építéséhez?

Orbán Viktor: Az MVM az E.On egyik cégét kivásárolta, de vannak tisztázatlan kérdések. A román miniszterelnök azt kérte, hogy a közvélemény megnyugtatására álljon fel egy munkacsoport, melybe mindkét miniszterelnök delegál vezetőt. Az összes kérdést tárgyalják végig és mutassák be.

(Az erőművel való kapcsolatról nincs információja a miniszterelnöknek)

Mit fog tenni Magyarország, hogy 2026-ban ne történhessen olyan beavatkozás a választásokon, mint ami Romániában történt?

Orbán Viktor: minden információt elkértek a románoktól, nemcsak a külföldi beavatkozásról, hanem leginkább a technológiáról, hogy ez hogyan történik a virtuális térben, a TikTokon például. Ezt megkapjuk, amint az összes román vizsgálat lezárul.

Amikor 2010-ben átvette Orbán Viktor a kormányzást, a versenyképességi listán a 42. volt Magyarország, most az 52.

Orbán Viktor: itthon mindenkinek van munkája, ez a versenyképesség értelme. Itthon "bérrobbanás" van, ezt én bérpukkanásnak mondanám, remélem, lesz majd nagyobb növekedés is, de ez is jó eredmény. A versenyképesség lényege, hogy a modern ágazatokban beruházások történjenek. Ahonnan én nézem a gazdaságot, az teljesen versenyképes. Vannak problémáink, az kulcsproblémát az energiaszektorban látom. Ott óriási drágulás történt, amíg az új paksi erőmű nem áll be, addig óriási arányban szorulunk energiaimportra, és most 7 milliárd helyett 17 milliárdot kellett fizetnünk az energiaimportunkra. Tízmilliárd forint, huss, eltűnt a gazdaságból, ez megüti a versenyképességet. Vagyis arra kell koncentrálni, hogy az ország minél olcsóbban juthasson energiához. A versenyképesség definíció szerint dinamikus fogalom, mindig tenni kell érte, hogy azok lehessünk. Például a gazdasági csúcsminisztertől eredményeket várunk, azt, hogy amit elvállal, azt megcsinálja.

Belpolitikai viták stílusa, a Menczer Tamás–Magyar Péter csörte hatásai...

Orbán Viktor: Nem Menczer Tamás hozta el a hőbörgés stílusát, csak elfogadta a kihívást. De a kormánynak az országgal kell foglalkoznia, nem az ellenzékkel. Sose fogok olyanokkal vitatkozni, akiknek a gazdáik Brüsszelben vannak, mert majd a gazdáikkal vitatkozom. 2010 óta biztosan az van, hogy minden választáskor mindent megtesznek, hogy kormányváltást érjenek el Magyarországon. Ezt meg is mondják "pacekba", személyesen nekem is. Megvannak rá az embereik, de őket nem itt kell legyőzni, hanem Brüsszelben, ezen dolgozom is.

12 milliárd euró áll az uniós számlán Magyarország részére biztosítva, ez azt jelenti, hogy továbbra is fel vannak függesztve források, és a kohéziós forrásokból egymilliárd forintot elveszíthet Magyarország az év végén. Mit kíván tenni ezek megszerzéséért a kormány?

Orbán Viktor: Magyarország nem veszít el semmilyen forrást. Brüsszelben van a pénzünk, ami a mienk. El akarják venni, mi pedig meg fogjuk védeni. 12 és fél milliárdot már megvédtem, ott van a számlánkon, a többit is meg fogom szerezni. Magyarország minden pénzt meg fog kapni, ami megilleti.

Ki a felelős azért, hogy idén nem teljesült a kitűzött nagy gazdasági növekedés?

Orbán Viktor: az a jó kérdés, hogy ki a felelős azért, hogy 2025-ben teljesüljenek. Kell a felelősségvállalás, ha a növekedési célkitűzés nem teljesül idén, akkor teljesüljön 2025-ben.

Ha az ukrajnai gázszállításról lemondhatunk, akkor nem is várhatók erről tárgyalások Oroszországgal?

Orbán Viktor: Semmiről sem szabad lemondani, mert ha csak egy vezetéken jön az ellátás, akkor kiszolgáltatottak vagyunk. Ezért nem adjuk fel az ukrán területekre vonatkozó terveinket, Ukrajnán keresztül is szeretnénk szállítani, tárgyalunk az oroszokkal és az ukránokkal is. Most azzal a trükkel próbálkozunk, hogy ha mire Ukrajna területére ér a gáz, az már uniós tulajdon lenne, magyar. Erről zajlanak tárgyalások, majd kiderül, hogy az oroszok és az ukránok elfogadják-e.

A Tisza Párttal szemben, ha szükséges, kemény eszközök bevetése is megtörténhet, mit jelent ez és változhatnak-e még a választási szabályok jövőre?

Orbán Viktor: Van egy civilizációs norma, mennyivel a választások előtt lehet belenyúlni a választási törvénybe, eddig ezt Magyarország betartotta. Egy évvel korábban már nem jó változtatni. Jobb lenne kettővel, de most erre nem volt lehetőség. Most is voltak javaslatok, hogy terjeszkedjünk túl a törvény által előírt lehetőségeken, de végül csak azok a változások történtek meg, amelyek megfelelnek az előírásoknak. Nem lesz jövőre változtatás.

Hogyan élénkítik jövőre a gazdaságot?

Orbán Viktor: Élénkíteni sokféle módon lehet, de a pénzügyi stabilitást kockáztató módon nem lehet. Eddig mindig úgy nyertünk választást, hogy annak évében a költségvetési hiány alacsonyabb, mint a megelőzőben, vagyis nem száll el a költségvetés választási évben. Magyarországnak mindig el kell kerülnie azokat a politikai és gazdasági manővereket, amelyek kibillentik a gazdasági stabilitást.

Politikai menedékjog Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes - kaphatnak-e ilyet más PiS-politikusok is?

Orbán Viktor: Nem akarom miniszterelnöki szintre emelni a vitát, ezért a lengyel jogállamiságról most nem mondok semmit. De készítettünk egy vaskos tanulmányt arról, hogy mi történik ott, ezek alapján született döntés itthon. Nem hiszem, hogy ez volt az utolsó.

Donald Trump a GDP 5 százalékára emelné a védelmi kiadások emelését, ezt támogatja-e, végre tudja-e hajtani?

Orbán Viktor: Nagyon megvisel bennünket már a 2 százalék fölötti teljesítés is, ebből is látszik, hogy mi a leszerelésben érdekelt békés nép vagyunk, mi olyan nemzetközi állapotokat szeretnénk, amelyek lehetővé tennék, hogy ezt lejjebb vigyük. Kipréseltük magunkból ezt a 2 százalékot a szövetségi hűség jegyében. Ha ezt fel kell emelni, az tüdőn lövi a magyar gazdaságot. Legfeljebb egy ütemezett emelést tudok elképzelni, mert az már egy fél hadigazdaság lenne. Donald Trumppal erről nem beszéltem, de majd a NATO-csúcson ezt a kérdést megbeszéljük.

A magdeburgi terrortámadás kapcsán itthon megerősítik-e a karácsonyi vásárok biztonsági őrizetét?

Orbán Viktor: A biztonságra figyelünk.

Idén a GDP 4,5, jövőre 3,5 százaléka megy adósságszolgálatra - a felszabaduló összeget mire költi a kormány?

Orbán Viktor: A költségvetési hiány csökkentésére fordítjuk, ez a magyar gazdaság érdeke, 3 százalék fölötti hiánnyal gazdálkodni nehéz, az egy folyamatos adósságpálya. Nem szabad más célt kitűzni, mint azt, hogy ne mi menjünk pénzért máshoz, hanem fordítva, és előbb-utóbb átmenjünk hitelezői oldalra. Ez stratégiai célja Magyarországnak.

Az olasz miniszterelnök volt eddig az Európai Konzervatívok pártelnöke, most a volt lengyel miniszterelnök veszi át a munkát.

Orbán Viktor: nekem Mateusz Morawieczkivel mély barátságom van, tárgyaltam is már vele. A következő időben növekedni fognak azon kezdeményezések száma, amelyeket együtt nyújtunk be. Ha a 3. és 4. frakció Európában kialakít egy tartós együttműködést, akkor megelőzzük a szocialistákat, második legnagyobbak leszünk. Ekkor egy nagy vonzás alakul ki, befogadunk másokat az Európai Néppártból, és mi leszünk a legnagyobbak.

Új szabályozás jön a vendégmunkások foglalkoztatására. Mi indokolja a döntést, nem fognak-e a hazaküldött vendégmunkások hiányozni?

Orbán Viktor: ilyen döntés nincsen. A katari vendégmunkástörvényt kopíroztuk le lényegében és ültettük át a magyar szabályozásba, ez jó előírás. A parlamentben tettem egy világos ígéretet, ezt hajtom végre. Attól féltek például a Mi Hazánk képviselői, hogy a vendégmunkások nem fognak hazatérni. Most adtunk egy átmeneti időt, hogy minden ország megalkossa a visszafogadási szabályokat. Aki nem alkot ilyen szabályt, annak munkavállalóinak kell távozniuk, náluk lesz kampó január 1-jétől. Vagyis nem lehet behozni vendégmunkást olyan országból, akivel nincs visszafogadási egyezmény, vagy nincs itt hasonló érvényű döntés, és rögtön kiesett vagy tíz ország a listáról. Ezt ígértük, amikor ezt a törvényt elfogadtuk, hogy csak határozott időre lehet jönni dolgozni.

Mennyi vendégmunkás lehet? A nemzetgazdasági miniszter mondhatja meg, hogy a betöltetlen álláshelyekből mennyit akar velük feltölteni. idén ez a szám 65 ezer fő volt, jövőre 35 ezer a terv, mert részben a schengeni térség bővülése, részben a kelet-magyarországi nagyipari beruházások megjelenése miatt Nagy Márton szerint a 300-500 ezer munkaerőpiacra bevonható magyarból betölthető az üres álláshelyek nagy része. A végső döntést január-februárban hozza meg a megfelelő adatok birtokában.

Láttam a vendégmunkások foglalkoztatására nyugaton rossz példákat. Ha egy országban elfogadottá válik az, hogy vannak alacsonyabb rendű munkák, amiket mi nem akarunk elvégezni és azt ki akarjuk szervezni másnak, az veszélyes, mert a munka értékét csökkenti. A takarító munkája nagyon fontos - lehet, hogy nehéz, meg úgy fizetik, annyi végzettség kell hozzá. De nekünk azt kell mondani, hogy a ti munkátok fontos, benne van a nemzetgazdaság teljesítményében. Nincs alacsony rendű munka, hanem rosszul elvégzett munka van. A munka becsületét ezen az alacsonyabb szinten kell megvédeni, nem a fehérgalléros IT-knél.

Lázár János vezetése alatt az Információs Hivatalnál megfigyelték az OLAF delegációját Magyarországon, aztán ezek az információk eltűntek, állítólag Orbán Viktor kérésére.

Orbán Viktor: ezek pletykák, törvény írja elő, hogy kit hogyan lehet megfigyelni, ebben nem történt törvénysértés.

Németországban februárban választást tartanak. Milyen a kapcsolata Friedrich Merzcel, aki várhatóan a következő kancellár lesz? Javulhatnak a kapcsolatok? Vagy inkább az AfD a természetes szövetségese a kormánypártoknak?

Orbán Viktor: Merz úrral egyszer beszéltem, csak annyiban maradtunk pár szóban, hogy "majd dumálunk". Nem akarom szaporítani a leendő német kancellár gondjait, mert ott olyan bajok vannak, amibe három magyarországnyi kormánynak is beletörne a bicskája, ezekhez képest mi könnyen kezelhető gond vagyunk. Ha majd eljut a Magyarország című dossziéig, állok rendelkezésére.

Kölcsönt adott Magyarország Észak-Macedóniának rendkívül kedvező kamattal. Emögött milyen nemzetstratégiai szándék húzódik, a magyar adófizetőknek hogyan éri meg?

Orbán Viktor: A migráció miatt és a vezetékösszeköttetés miatt is gazdasági és biztonsági érdekünk a jó kapcsolat a Nyugat-Balkánnal. Az ottani stabilitás ott pénzbe kerül, ezek szegény országok, pénzt nem tudunk adni, de hitelt igen. A költségvetésünknek ki kell egészítenie a kamatkülönbözetet, de ezt vállalni kell a biztonsága érdekében. Például az, hogy a németek politikai okokból kivonultak beruházásokból Bosznia-Hercegovinából, akkor nekünk oda be kell lépni, mert különben ott a fejlődések elakadnak. Ezt "responsible neighbourhoodnak", felelős szomszédságnak nevezzük.

Mire számít Lengyelországgal kapcsolatban, mennyire romolhatnak vagy javulhatnak a kapcsolatok? Ki kaphat még Magyarországon politikai menedékjogot? Esetleg az Orlen Magyarországon tartózkodó elnöke?

Orbán Viktor: Utóbbi úr EP-képviselő, vagyis ezzel a kérdéssel nekünk nem kell foglalkoznunk. De szembe kell néznünk azzal, hogy lehetnek még ilyen esetek, ezért nagyon óvatosan kell erről beszélni, mert Lengyelországnak és Magyarországnak vannak olyan közös érdekei Brüsszelben, amelyeket egyenként nem tudunk elérni. Borzalmas állapotban vannak a kapcsolataink a lengyel kormányzó párttal, de azon dolgozom, hogy ezek ne terjedjenek át a brüsszeli érdekek képviseletére.

Hogy áll a határvédelmi bírságunk (napi egymillió euró) ügye? Viszik-e a migránsokat busszal Brüsszelbe?

Orbán Viktor: Azt kértem miniszter úrtól, hogy folyamatosan melegítsék a motorokat, vagy mehetnek majd vonattal is. Nem ez a cél, de ha kell, bevetjük ezt az eszközt. Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból. Mi nem provokálni akarjuk Brüsszelt, hanem jelezni, hogy megvédjük magunkat. Minden terrorcselekmény után néhány napig mindenki úgy gondolja, ez a helyes út. Lehet, hogy a migrációs nyomás néha csökken a határon, de a fenyegetés állandó, ez a legfontosabb, mindig kell rendelkeznünk eszközzel, amivel a brüsszeli törekvéseket elhárítjuk. Most béreltünk fel egy jelentős ügyvédi irodát, hogy visszapereljük az általuk elvett pénzt.

Folytatódik-e a békemisszió, vagy Donald Trump fogja átvenni a stafétát?

Orbán Viktor: Alig várom, hogy valaki átvegye a stafétát, ismernünk kell a méretünket és jelentőségünket, és az ebből adódó hatásunkat. A békemisszióval Magyarország messze az erején felül vállalt. Jön az amerikai elnök, és majd ő megy elöl. Mi készek vagyunk segíteni.

Rekordárfolyamok a forintnál - változott-e a kormány álláspontja emiatt?

Orbán Viktor: A helyes kérdés az, hogy hogyan lehet stabilabbá tenni a forintot, amely a világgazdasági változásokra élénken reagál. A mostani kilengések természetellenesek. A forint értékének megőrzése a jegybank törvényi feladata. Az eurózónához való csatlakozás lefojtja a gazdasági fejlődést szerintem, ezért a nemzeti valutát ne a csatlakozással akarjuk stabilizálni, vannak más eszközök is.

Donald Trump valóban tudna-e 24 órán belül békét teremteni Ukrajnában, vagy milyen időtávban lehet ebben gondolkodni?

Orbán Viktor: A választott elnökkel nagyon izgalmas beszélgetésem volt a magánházában, vagy másfél órát beszélgettünk anélkül, hogy tárgyaltunk volna. Amíg ugyanis ő nem lép hivatalba, addig nem tárgyalhat. Sok kérdést érintettünk, de az csak egy beszélgetés volt. Ezt a várakozási időt ott nagyon komolyan veszik, és ezért nem indokolt a 24 órát most még számon kérni rajta, nem tehet még semmit. Az lesz a reális, mi történik a hivatalba lépését követő 24 órában.

Elkészült a budai Várban a Pénzügyminisztérium épülete, de közben megszűnt a tárca. Racionális döntés volt 7 milliárdot költeni az épületekre, miközben vasútállomások felújítására nincs pénz?

Orbán Viktor: Az épület fantasztikus, főleg ha azt nézzük, mi volt ott korábban (a kommunizmusban az építéslogika a "szerényítés" volt). Vannak fontosabb dolgok, mint a Vár, de ez egy szimbolikus hely, amelynek helyszíneit 80 évig hagytuk romokban. A szerényítéssel a nagyság gondolatától fosztottak meg minket. Most viszont ezt sugározza, és azelőtt az egész Vár ilyen volt. Nem lehet a Várat egyszerre visszaépíteni, lépésről lépésre megy, de ez egy önbecsülési kérdés is, ezt nem lehet így hagyni. A Belügyminisztérium épületét is fel akartuk építeni, ezért amikor a BM visszaköltözik a Várba, a PM épületébe fog kerülni. Az a kérdés, hogy a volt BM-épülettel mi legyen, ezt vizsgálja a kormány, mert annak semmi értelmét nem látom, hogy a Honvédelmi Minisztérium az üzleti negyedben legyen, jó lehetne neki a felújított BM-épület. A magyar állam egészségtelen súllyal van jelen a bérleti ingatlanpiacon, az a helyes, ha minden állami intézmény saját állami épületben van, ez történik. Nyilván nem olyan fontos, mint a kórházak dolga vagy az igazságügyi dolgozók béremelése, de törődni kell vele, így ez egy hosszabb távú program.

A kormánynak van-e felelőssége abban, hogy 415 forint egy euró, 397,5-tel számolt a kormány a jövő évi költségvetésben. Mikor vegyünk eurót a 2025-ös nyaraláshoz?

Orbán Viktor: Ha tudja a vásárlásra a megfelelő választ, mondja el nekem is, a jegybankelnököt meg ilyen szempontból titoktartás terheli. A tudás viszont az MNB-nél van. A forint árfolyamára a többi deviza árfolyama is hatással van, leginkább a dolláré, amikor az erősödik, akkor a forint a többi régiós valutával együtt gyengül. Az új amerikai kormányzat fantasztikus dolgokat fog csinálni a gazdaságpolitikában, ami meg fogja változtatni az amerikai valuta árfolyamát, erre fel kell készülnünk. A forint mozgásában sokkal nagyobb szerepet játszanak eseti tényezőt, miközben a magyar gazdaság alapszerkezete ugyanaz. A kormány rendben tartja a gazdaságot, az efölötti térben

Magyar Pétert pártját a Fidesz közelébe mérik - mit csinál jól, hogy viszonylag rövid idő alatt pártja ilyen szintre tudott felkapaszkodni? Ön csinált-e valamit rosszul?

Orbán Viktor: nem dolgom az ellenzékkel foglalkozni. A kormányzó párt épp kormányoz. Hogy az ellenzék mit csinált, miért hagyta Magyar Pétert feljönni, az az ő dolguk.

Magyar azt kéri, hogy Orbán Viktor öt évre visszamenőleg hozza nyilvánosságra a családtagjai vagyonnyilatkozatát.

Orbán Viktor: minden törvényt betartok, mindenkinek mindig állok a rendelkezésére.

Ma egy gyerek étkezését napi 1500 forintból kell kihozni egy gyermekotthonban, lehet-e ennyiből egészségesen étkezni?

Orbán Viktor: annyi pénzt kell adni a gyermekotthonoknak, hogy az elvárható, biztonságos, egészséges étkezést kapjanak. Ha most nem lenne elegendő, akkor aki ezért felelős, majd kér többet. A kormány nem spórol a gyermekeken. Amire kell pénz, mindig van. A hatalmas vasúti állomások nem vasúti részének felújítása (büfék és egyéb nagy terek, ami nem állami feladat, mint a vasút működtetése) biztos meghaladja az erőnket, aki tudja fejleszteni, tegye.

Orbán Viktor idén leadott vagyonnyilatkozata szerint tízmillió forint megtakarítása van, míg környezetében milliárdosok vannak. Nem zavarja ez?

Orbán Viktor: Nem. Ezt lehetett tudni, 1990-ben az emberek elmentek politikusnak vagy vállalkozónak. Engem a tudomány világa vonzott, nekem az volt a nagy kérdés, hogy az akadémiai munkát választom vagy ezt? Az akadémiai dicsfénytől messze kerültem, de amikor hoz az ember egy döntést, tudja, mit választ. Üzleti ügyekkel egy miniszterelnöknek nem szabad foglalkozni. Nem adok senkinek életvezetési tanácsokat, bár a mértéktartást erénynek tekintem.

A Fidesz vesszőfutása a kegyelmi botránnyal kezdődött, ezt sokan Balog Zoltán számlájára írják, a miniszterelnök megbocsátott neki?

Orbán Viktor: Egyetlen politikai döntéshozó sem háríthatja át a felelősséget a döntéseiért a tanácsadóira, hogy is nézne az ki. A tanácsadó meg azért vállal lelki felelősséget, hogy jó tanácsot adott-e vagy nem. Ez már nem tartozik ránk, és nem érdemes egyházi ügyet csinálni belőle. Az egyház ezt az ügyet elrendezte, talán a kedélyek is elcsitultak.

Békemissziója biztos nem fog folytatódni a Közel-Kelet ügyében? Az amerikaiak erre nem elegendőek.

Orbán Viktor: Merjünk akkorák lenni, amekkorák vagyunk, mi nagyok vagyunk. De tudjuk, mekkora a befolyásunk. Mi nagy nemzet vagyunk, sok fontos dolgot adtunk a világnak. Semmi oka egy magyarnak arra, hogy összehúzza magát vagy átcsússzon a küszöb alatt. A helyes önismeret az ellen is megvéd minket, olyan súlyban versenyezzen, ahol nem kell neki. A török elnökkel minden tárgyalásunkkal szóba kerül a Közel-Kelet térsége. Különböző okokból baráti viszonyom van Benjamin Netanjahuval és atyai baráti viszonyom van Recep Tayyip Erdogannal. Mindig mindenkivel beszélek mindenről, dolgozom a török-izraeli kapcsolaton, de ez egy nagyon nehéz kenyér. A térség két meghatározó államának pozíciója és gondolkodásmódja nagyon messze van, és folyamatos politikai karbantartást igényel Magyarországnál sokkal nagyobb országoktól, hogy ott stabilitás legyen és most nagyon messze van attól. Szíriában is több országnak kell együttműködnie majd abban, hogy konszolidációhoz vezessen, ami most ott történik.

Magyar mezőgazdasággal mi lesz, ha Ukrajna bekerül az EU-ba? Tudjuk, kik ott a földtulajdonosok és sok szintetikus élelmiszer fog ránk zúdulni.

Orbán Viktor: Magyarországnak robusztus mezőgazdasága és egy mindenkit meglepő módon fejlődő élelmiszeripara van. Két pályázatot is kiírtunk élelmiszeripari pályázatot a kicsiknek és a nagyoknak, óriási a túljelentkezés. Most azon dolgozunk, hogyan lehet újabb pályázatot kiírni majd. A magyar mezőgazdaság 20 millió ember élelmezésére alkalmas jelenleg. Vannak részelemei, ahova import jön, más részei exportálnak. Önellátóak így nem vagyunk, de összességében 10 millió ember élelmezése fölött 10 millió főnyit eladunk. Ez az iparág fontos nekünk és a világnak is, ilyen termelő országból kevés van. Ha az ukrán mezőgazdaság a jelen állapotában belépne az EU-ba, akkor itthon be lehetne zárni a kaput, nemcsak itt, hanem Franciaországban is. Most több ország tárgyal, hogy ez így ne történhessen meg, a magyar és az európai gazdákat megmentő menetrendet kell kialakítani. A 27-ek egyetértettek az uniós agrárium jövőjéről, az a kérdés, hogy ebbe be lehet-e illeszteni, és ha igen, hogyan az ukránokat. Erről még nincs döntés.

Ezzel zárult Orbán Viktor miniszterelnök évzáró nemzetközi sajtótájékoztatója.