(A teljes beszéd a hirado.hu oldalán nézhető vissza, ide kattintva.)
Beszéde elején a közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárról emlékezett meg a kormányfő. Ezután közölte: a kormány nemzetpolitikai eredményei nem a megoldást, hanem a remény életben tartását jelentik. 2010 óta 1374 milliárd forintot költöttek nemzetpolitikára, ez évekre lebontva 100 milliárdot jelent. A hasonló célra fordított összeg a korábbi kormányok idején, 2009-ig 9,1 milliárd forint volt, tette hozzá.
Orbán Viktor szerint most egy szétcsúszott világban kell helytállni, és önmagunkat meg kell menteni. Sikerült a nemzetközi politikai térben jelentősen növelni Magyarország mozgásterét, fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a budapesti nyilatkozat elfogadása visszaviheti Európát a versenyképes civilizációk világába.
"Nem olyan bonyolult magyarnak lenni, egyszerűen bele kell nőni" – idézte fel Potápi Árpád gondolatát. Mint mondta, az anyaország diplomáciai mozgásterének a bővülése a külhoni magyarok lehetőségeinek bővülését is jelenti.
Felidézte a Magyar Nemzeti Bank Eurázsia fórumán elmondott példáját, amely szerint az EU az USA egyik tagállama lenne, akkor az Egyesült Államokon belül mi lennénk a harmadik legszegényebb tagállam. Megismételte azt is, hogy "nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell" a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva, egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét.
Meglátása szerint az utolsó esély van előttünk a budapesti versenyképességi nyilatkozattal, amely azt mondja, hogy fél éven belül érzékelhető változásoknak kell bekövetkezniük. Ellenkező esetben az európai versenyképesség talán behozhatatlanul lecsökken, lemarad.
Meg kell barátkoznunk olyan fogalmakkal, mint a gazdasági semlegesség és a nemzeti önérdek,
fogalmazott. Hozzátette: új magyar gazdaságpolitikára van szükség, ami nemzetpolitikának is alapja. Ennek kapcsán megemlítette, hogy pénteken érkezik Budapestre Marcel Ciolacu román miniszterelnök, ilyen látogatásra régen volt példa. A szlovákiai magyarság a legfőbb garanciái a kormányfő szerint a Fico-féle "szuverenista politika". A szlovén kapcsolatoktól javulást remél a miniszterelnök, a korábbi állapotok visszatérését.
Ausztriában új helyzet van, a választást megnyerő párt helyett a második pártot kérték fel a kormányalakításra, mégsem jelentek meg NATO-csapatok diktatúrát kiáltva, fogalmazott. A két ország kapcsolatát kiegyensúlyozottnak ítélte a miniszterelnök.
Horvátországgal az együttműködésben a turizmus mint fontos kapocs segíthet átlendülni a konfliktusokon. A szerb-magyar kapcsolatok folyamatos javulásban vannak.
Az amerikai elnökválasztások eredménye kapcsán Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarország nem lesz egyedül a nemzetközi térben olyan kérdésekkel, mint a migráció megállításának kérdése, a békekötés az ukrajnai háborúban és az LMBTQ-lobbi terjedése. Jelentős esélyt lát egy olyan amerikai-magyar megállapodásra, amiben nemcsak "a részben a múltban elrontott ügyeket" rendezik, hanem "technológiai értelemben komolynak tekinthető területeken" is erős gazdasági együttműködést alakíthatnak ki. Hozzátette: javítani kell a két ország közötti, kettős adóztatást elkerülő megállapodáson.
Ukrajnáról azt mondta a miniszterelnök, hogy nem kerülhet közelebb az unióhoz, amíg bizonyos lépéseket nem hajt végre a magyar kisebbségek védelme érdekében, amelynek a magyar kormány is mindenképpen érvényt fog szerezni.
az amerikai nép döntésével szemben azonban nem lenne helyes cselekedni, mégis ezt teszi a korábbi adminisztráció.
Úgy látja Orbán Viktor, hogy a hamarosan leköszönő Biden-adminisztráció most ad meg mindent Ukrajnának a háborúhoz, a megválasztott Donald Trump pedig még érdemben nem tudja befolyásolni a washnigotni külpolitikát. Mint mondta, most a háború új szintjére léptünk, ezért is retteg mindenki attól, hogy milyen válaszcsapást ad Oroszország az amerikai rakéták használatára. Viszont úgy látja, hogy Magyarország ebben a bizonytalan helyzetben relatív biztonságban van, részben a NATO miatt, illetve azért, mert minket nem tekintenek katonai ellenfélnek a hadviselő felek. Szerinte
jó esély van arra, hogy Kárpátalja a lehető legkisebb veszteséggel kerül ki ebből a háborúból.
A kormányfő megjegyezte, reméli érdemes volt kitartani a republikánusok mellett, és január 20-án, amikor beiktatják a megválasztott amerikai elnököt, egy új világ kezdődik.