A fekete péntek (ismertebb, eredeti, angol nevén Black Friday) a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban, amely ott néhány évtizede hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete. A kifejezés 1966-ban keletkezett, használata 2009-re terjedt el, a 2010-es évek közepétől pedig Magyarországra is begyűrűzött, a hazai kereskedők egyre szélesebb köre és egyre huzamosabb ideig használja marketing célokra a karácsony előtti időszakban - írja hivatalos közleményében a Gazdasági Versenyhivatal.
A GVH tapasztalatai szerint a Black Friday során a kereskedők számos trükköt alkalmaznak a fogyasztókban fellángoló vásárlási láz kihasználására. Sok esetben jelentős, "akár 80-90 százalékos" kedvezményeket is hirdetnek, melyek csak néhány, vagy sokszor nem is elérhető termékekre vonatkoznak. Előfordul, hogy az akciókat "csaliként", direkt alacsony készlettel rendelkező termékekre hirdetik meg.
A webáruházak emellett sokszor sürgető üzeneteket alkalmaznak, a termékek népszerűségére utalva, ezzel pszichés nyomást gyakorolva a vásárlókra.
A körültekintő és megfontolt vásárlással jelentős megtakarítást lehet elérni, az akciókkal azonban csak akkor nyernek a fogyasztók, ha azok tisztességes keretek között zajlanak. A GVH a korábbi évekhez hasonlóan idén is tájékoztató kampányt indít a Black Friday időszak közeledtével. Ennek részeként a közösségi- illetve videómegosztó oldalain elérhető új videósorozattal is segíti a magyar fogyasztókat abban, hogy ne érje őket jogsértés, illetve ebből következő csalódás a szezonális akciók során, vásárlásuk pedig tudatos - lehetőleg környezetileg fenntartható - döntés eredménye legyen.
A hivatal bárki számára elérhető informatív videót is készített a tudatos döntés elősegítéséhez:
A GVH azt tanácsolja, hogy az akciós termékek megvétele előtt mindenképpen győződjünk meg pár fontos információról:
- Nézzünk utána, hogy a leárazott termék ára valóban kedvezményes-e, beleszámítva az esetleges extra költségeket is, mint a kiszállítási díj! Ismerjük meg a kedvezmény biztosításának pontos feltételeit!
- Használjunk ár-összehasonlító oldalakat és applikációkat! Lehet, hogy máshol olcsóbban megkapjuk a terméket. Ügyeljünk arra, hogy a listán fizetett hirdetések is helyet kaphatnak, melyek nem feltétlenül a legkedvezőbbek!
- Nézzünk utána, hogy korábbi vásárlók elégedettek-e a webáruházzal! Ha csak 5 csillagos értékeléseket látunk, gyanakodjunk! Lehet, hogy azokat mesterségesen generálták!
- Nézzünk utána, hogy az áruháznak van-e ügyfélszolgálata és elérhetősége! Ezek hiánya mindig gyanús!
- Szánjunk elegendő időt az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) fontosabb részeinek megismerésére!
- Fontos tudni, hogy internetes vásárlás esetén - néhány kivétellel - a termék átvételét követően a vásárlót 14 napon belül elállási jog illeti meg.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a fogyasztók védelme mellett a GVH a vállalkozásokat is segíti, hogy elkerüljék a jogsértéseket.
Részletes oktatóvideóban segíti a kereskedőket az akciótartásra vonatkozó jogszabályi előírások megértésében és pontos betartásában:
Mint írják, a Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt évekhez hasonlóan idén is árgus szemmel figyeli a webshopok árfeltüntetési gyakorlatait és amennyiben jogsértések gyanúját észleli megteszi a szükséges intézkedéseket, indokolt esetben vizsgálatot indít.
A kereskedői gyakorlatokkal kapcsolatban továbbra is bárki élhet jelzéssel a nemzeti versenyhatóság felé a hatáskörébe tartozó ügyekben, vagyis azokban, amelyek érdemben érinthetik a piaci versenyt. A fogyasztók a GVH honlapján találhatnak részletes információt arról, hogy mikor és milyen esetekben érdemes a versenyhatósághoz fordulniuk, és milyen típusú vásárlói panaszokban tud más szerv a segítségükre lenni.