A külön kezelt intézményeknél – például iskolák, kórházak, önkormányzati épületek – az Energiaügyi Minisztérium egy nemrégiben megjelent tervezete szerint jelentős díjcsökkentés jöhet, emellett pedig a kormány ősszel zöld beruházásokat és energiahatékonysági fejlesztéseket is tervez a távhőszolgáltatás területén.
Az új rendeletről Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Portfoliónak elmondta, az állami és önkormányzati intézmények 2022 októberétől távhőszolgáltatói önköltségi árszinten vannak tartva, de "mivel a távhő hőtermelési portfóliója kétharmadában földgázt tartalmaz, ami így jelentős drágulást eredményezett az intézményi hődíjaknál is". (Ez a lakosságot a rezsicsökkentés miatt nem érintette, ezért az érkező árcsökkenés is a külön kezelt intézményeket fogja most elsősorban érinteni.)
"Az idén októberben induló fűtési időszaktól kezdve is az állami és önkormányzati intézményeket érintő hődíjak további 32 százalékkal csökkennek, miután a gázárak csökkenésével már két alkalommal is megfeleződött ez a tétel a 2022 utolsó negyedévi időszakhoz képest" - tette hozzá az államtitkár.
Ez a mérséklés a földgázárak csökkenésének és a távhőrendszerek hatékonyabb üzemeltetésének köszönhető. A földgáz-alapú rendszerek mellett Steiner külön kiemelte, hogy a megújuló energiaforrások, mint a biomassza és a geotermia, egyre nagyobb szerepet kapnak a távhőtermelésben. Alkalmazásuk fontos hozadéka, hogy "az árak stabilabbak maradnak, és kevésbé hajlamosak az ingadozásra, mint a földgáz esetében".
Uniós forrásból
Az új rendelet másik fő célja az volt, hogy ösztönözzék a megújuló energiaforrások arányának növekedését a távhőtermelésben, amit konkrét fejlesztési pályázatok követnek. Steiner Attila elmondása szerint az Európai Bizottság jóváhagyta az Energiaügyi Minisztérium 95 milliárd forintos beruházási és fejlesztési támogatási tervét, amelynek keretében új megújuló energiaforrásokkal működő távhőtermelő technológiák kiépítésére és a meglévő rendszerek energiahatékonyságának további javítására nyílik lehetőség.
A pályázatokat az EU Modernizációs Alapjának keretéből finanszírozhatják, amelyben a felzárkózó tagállamok részesülnek az ETS kvótabevételekből annak érdekében, hogy az energiarendszereiket korszerűsíthessék és a kibocsátásukat csökkenthessék. Mint mondta, Magyarország ebből a forrásból már több projektet is indított korábban, példaként említette, hogy nagy akkumulátoros energiatárolókat építenek a villamosenergia rendszerbiztonság érdekében.
A pályázatokat várhatóan az év végéig kiírják a távhőszolgáltatók és a távhőtermelők számára.
A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a kormány a távhőszolgáltatók nyereségrátájának növelésén is dolgozik (jelenleg a szabályozás csupán 2 százalék nyereséget enged meg), ebben 2025 után jöhet változás az új beruházások esetében.
Mindemellett célja az is a kormánynak, hogy 2030-ra megduplázódjon a geotermia aránya a távhőtermelésben, ami akár több százmillió köbméter földgáz kiváltását is lehetővé tenné, csökkentve az ország energiafüggőségét és a költségeket.