Szeptembertől Magyarországon is korlátozzák az iskolai mobiltelefon-használatot, a felmérések és a nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis ezek az eszközök rossz hatással vannak a diákok teljesítményére.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a jogalkotói szándék érthető, de a hazai rendelet túlbonyolított.
"A jogalkotó az én megítélésem szerint ezt rendkívül túlbonyolította jó magyar szokás szerint, mert annyit kellett volna csak a jogszabályba beletenni, vagy akár a köznevelési törvényben, oktatási intézmények működési rendjében legyen szabályozva, hogy a diákoknak az okoseszközöket kikapcsolt állapotban a táskájukban kell tartaniuk. Amennyiben pedig a pedagógus engedélye nélkül használják, akkor a pedagógus elvehesse, és csak a szülőnek adhassa vissza.
Nem kellett volna túlcizellálni, túlbonyolítani az egészet" - érvelt az InfoRádióban az érdekképviseleti vezető.
Az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar rektori megbízottja szerint előremutató az iskolai mobiltelefon-használatot korlátozó hazai szabályozás. Nánay Mihály az InfoRádióban azt is mondta, a telefonhasználat jelentősen korlátozza a közösségépítést. Meglátása szerint nem állnak egymással arányban azok a hátrányok vagy negatívumok, amelyeket az okoseszközök okoznak az oktatásban, így általában az iskolai közösségekben, illetve azok az előnyök, amelyeket nyújtanak, vagyis hogy egy digitális eszközön lehet bizonyos feladatokat vagy bármi mást megoldani.
Vannak előnyei, kétségtelen, de a hátrányai sokkal nagyobbak"
- vélekedett. Azon túl, hogy a diákok figyelmét elvonja, megosztja, koncentrációját nehezíti az eszköz, kiemelte a szocializációs, közösségi területre gyakorolt negatív hatását. Az iskolának legalább olyan fontos eleme a szocializáció, ám ezt is nagyon erőteljesen korlátozza az okostelefonozás. Példaként említette, hogy a szünetben már nem hangos zsibongással van tele egy osztályterem, hanem a diákok többsége a telefonjába temetkezve néz vagy követ bizonyos dolgokat.
"Minden diáknak biztosítani kell a tanuláshoz való jogot" - hangsúlyozta korábban az InfoRádióban a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára. Balatoni Katalin úgy fogalmazott, a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatban korlátozott tárgyak köréről szóló rendelet célja nem a digitális eszközök elzárása, hanem a használatuk tudatosabbá tétele.
Megjegyezte: volt már jó néhány intézmény, amely saját hatáskörben foglalkozott ezzel a kérdéssel, egyes helyeken pedig egyes tanárok a szülőkkel egyeztetve döntöttek arról, hogy beszedik a felső tagozatos diákoktól a telefonjaikat, mert tényleg nehéz volt az iskolai élet szabályozása.
"Sok magyarországi és nemzetközi tanulmány van arról, hogy mennyire
nehezíti a figyelem és a koncentráció fenntartását,
és nemcsak a diákok részére, hanem igencsak kihívás a pedagógusok részére is az, hogy ez fegyelmezés szempontjából egy újabb problémakör. Sok jó gyakorlatot láttunk, és mi azt szeretnénk, hogy ez mindenkire kiterjesztve meg tudjon valósulni, és mindenki hozzáférjen ahhoz a tanulási joghoz és lehetőséghez, amelyhez hozzá kell, hogy férjen. Ezt viszont nagy mértékben korlátozza, hogy elvonódik a figyelme és a telefonok használata rontja a teljesítményét" - magyarázta.
A szeptembertől érvényes szabályozás szerint a nap elején, a tanítási órák megkezdése előtt, vagy kollégiumban a foglalkozás megkezdése előtt kell leadniuk a tanulóknak a készülékeket, amelyeket csak a tanítási nap végén kaphatnak vissza. A mobiltelefonokat elzárt helyen kell tárolni.