Magyarországon 2012 januárja óta kötelező energetikai tanúsítvány készítése új épület építésénél, ingatlanok eladásánál vagy bérbeadásánál. A hazai ingatlanállomány zöme az 1960-as és az 1970-es években épült, és akkor még nem alkalmaztak korszerű, energiahatékonyságot növelő építési eljárásokat. Az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta: 1998 óta vásárolnak tranzakciós adatokat az illetékhivataloktól, és folyamatosan vizsgálják az ingatlanpiaci trendeket is.
Nagy Gyula közölte: az egyes kutatások során mindig utánajárnak, hogy mikor épült az adott ingatlan, mert csak ennek ismeretében lehet felmérni, milyen az energetikai állapota. A hatvanas-hetvenes években volt a csúcsidőszak, amikor 80-90 ezer lakóingatlan épült évente, majd 2004-ben jött egy újabb jelentős felfutás, hiszen abban az évben 43 ezer új lakás készült el.
Azóta az évi húszezres határt is alig éri el az új építésű ingatlanok száma.
A meglévő ingatlanok mintegy 60 százaléka családi ház, azonban az új otthonfelújítási program mostani elindításáig ezek a típusú épületek kimaradtak a különböző állami programokból. Nagy Gyula emlékeztetett, hogy korábban az Otthon Melege Programra főleg társasházak tulajdonosai jelentkezhettek, míg a panelprogram a panelházak energiagazdálkodásának hatékonyabbá tételét célozta meg.
Az új otthonfelújítási program ugyan csak húszezer lakás korszerűsítését teszi lehetővé, ami Nagy Gyula szerint a teljes állomány 60 százalékához képest „elég kicsi szám”, de ezzel együtt úgy véli, nagy lehetőséget kapnak most az érintettek, amivel érdemes élni. Az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója elmondta: rendkívül rossz a hazai lakások energetikai állapota, ugyanis
abban az időszakban, amikor a házak jelentős része épült, még nem volt elsődleges cél az energetikai követelményeknek való megfelelés.
Az energetikai tanúsítvány kötelezővé tétele óta ezt a dokumentumot mellékelni kell az adásvételi szerződéshez. Az új építésű lakásoknál már elég szigorú feltételeket szabnak meg, de Nagy Gyula megfogalmazása szerint ezt a kritériumrendszert nagyon sokáig „csak tologatták”. Emlékeztetett, hogy tavaly novemberben lépett életbe az új épületenergetikai és tanúsítási rendelet, amely már egyértelműen kijelöli a követelményeket és az alapfeltételeket. A szakértő szerint az elmúlt években épült lakások már megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, a nagyobb problémának inkább azt tartja, hogy
az évente megépülő húszezer új lakás nagyon elenyésző szám a négy és fél milliós országos lakásállományhoz képest.
Az otthonfelújítási program azért is nagyon fontos és hasznos kezdeményezés, mert ha kizárólag új lakások építésével próbálnák meg energetikailag korszerűsíteni a hazai lakásállományt, akkor az évtizedekbe telne. Nagy Gyula felhívta a figyelmet arra is, hogy idehaza a szomszédos országokkal összehasonlítva is nagyon kevés új lakás épül. A Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentésében nemrég azt közölte, hogy mindössze 0,4 százalék a megújítási ráta. Ez azt jelenti, hogy a teljes hazai lakásállomány felújítása 150-200 év alatt valósulhatna meg, miközben az Európai Unió klímasemlegességi céljai szerint 2050-re minden épületnek emissziómentesnek kell lennie, vagyis a már meglévő épületeket felújításokkal és különböző átalakításokkal kellene energiahatékonyabbá tenni.
Az otthonfelújítási program résztvevői számára az állami támogatás feltétele, hogy az egyes felújításokkal el kell érni a 30 százalékos primer energiamegtakarítást. Nagy Gyula ezzel kapcsolatban azt mondta, az MBH Jelzálogbank megvizsgálta azt is, hogy a különböző munkafolyamatok mekkora anyagi megterheléssel járnak. A legtöbb esetben hőszigetelésre, födémszigetelésre, nyílászárócserére és fűtés korszerűsítésére érkeznek igénylések. A falaknál a hőveszteség 35 százalék, a tetőn 25 százalék, a nyílászáróknál 25 százalék, a szigeteletlen padlón keresztül pedig 15 százalék. Fajlagosan a legolcsóbb a nyílászárócsere, melyet a fűtés korszerűsítése követ, a homlokzati és födémszigetelés ezeknél drágább tétel.