- Hankó Balázs az Arénában: készek vagyunk a megegyezésre az Erasmus-programról, de Brüsszel nem enged
- Minden, amit tudni kell az új felvételi rendszerről – akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető
- Ősztől életbe lép a pedagógusi pontrendszer
- Átalakított felsőoktatási felvételi: megvannak a legfrissebb adatok
Maruzsa Zoltán az Eötvös József Főiskolán zajló XI. Tantárgy-pedagógiai Nemzetközi Tudományos Konferencia megnyitóján azt mondta: az elmúlt öt évben több olyan változás történt a köznevelésben, amelyek vonzóbbá és hatékonyabbá tették a pedagógusképzést és az utánpótlást. Úgy véli, az intézkedések azt eredményezték, hogy
a korábbiaknál jóval többen jelentkeznek a pályára, és idén több mint 17 ezren első helyen jelöltek meg tanárképző intézményeket.
Az államtitkár a kormányzati lépésekkel kapcsolatban kifejtette: bővítették a vidéki képzőhelyek számát, különös tekintettel az óvodapedagógus és tanítóképzés területén, kivezették a nyelvvizsga-kötelezettséget, és megváltoztatták a felvételi eljárás rendszerét, hogy egyszerűbbé váljon a felsőfokú oktatási intézmények beiskolázása.
A politikus hozzátette: jelentős bérrendezést is elindított a kormány idén január elsejétől, egyben 2030-ig rögzítette a béremelés pályáját, ezzel együtt pedig gyorsabb előmeneteli lehetőséget biztosított a tanárok számára. Közölte: az új, sávos bérrendszerrel felszámolta a kormányzat azt a korábbi évtizedes beidegződést is, hogy a bér mértékét azt alapvetően az egykori végzettségi fok, illetve az életkor határozza meg, így aki „jó teljesítménnyel odateszi magát a munkahelyén, akkor hamarabb, gyorsabban, jelentősebb bért érhet el”.
Maruzsa Zoltán kiemelte: megszűnt az a gyakorlat, amely szerint a főiskolás diplomával mindenképpen kevesebbet keresnek a pedagógusok, mint egyetemi oklevéllel, ami szerinte jelzi, hogy
„az óvodapedagógusnak, a tanítónak és a tanárnak ugyanolyan fontos szerepe van” az oktatási rendszerben.
Kitért arra is, hogy az egyre gyakorlatiasabb pedagógusképzés is a hatékonyságot és az utánpótlás megfelelő biztosítását, a pálya vonzerejét növeli. Az államtitkár szerint a tanítóképzés a magyar köznevelés-pedagógus utánpótlását szolgáló pedagógusképzés egyik legstabilabb és legfontosabb eleme, tanítóknak pedig kiemelkedő szerepük van az oktatásban.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, a konferencia fővédnöke azt mondta: a kormány kiemelkedő feladatának tekinti az óvodapedagógus, tanító és tanár hivatások tekintélyének megerősítését. Fontosnak nevezte, hogy a tanárok felsőoktatási képzése a gyerekről és a szülőről is szóljon, egyben szolgálja a nemzet érdekeit, erre pedig „kizárólag az időtálló ismereteket biztosító gyakorlati tanárképzés alkalmas”.
A minisztérium – három tanárképző intézmény részvételével – egy olyan pilot programot indított el, amelynek eredményeként megvalósul a képzések gyakorlat- és értékorientált kialakítása.
Az ötévente megrendezett Tantárgy-pedagógiai Nemzetközi Tudományos Konferencia szerdán és csütörtökön zajlik Baján. Az esemény elsősorban az alsófokú pedagógusképzésben oktatóknak, elméleti és gyakorlati szakembereknek, kutatótanároknak, mesterpedagógusoknak és mentoroknak, valamint a gazdaságtudományi tárgyakat felsőoktatásban oktatóknak kínál fórumot szakmai tapasztalataik, jógyakorlataik, kutatásaik megosztására.