Az érdekképviselet tájékoztatás alapján az Alkotmánybíróság nyári, elutasító határozatát figyelembe véve a Kúria ismét elvégezte Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás (a PSZ alelnökeként) beadott oktatási népszavazási kérdéseinek vizsgálatát. Mellőzte azt az általa korábban fontosnak tartott (ám az Ab által kifogásolt) szempontot, miszerint „kompetens választópolgár” „érdemi diskurzusban” képes dönteni egy-egy kérdésről.
A Kúria november 22-én hozott végzésében, miután részletesen elemzett két népszavazási kérdést, megállapította, hogy azok a hitelesítés időpontjában egy átlagosan tájékozott választópolgár számára is egyértelműek. (Az egyik arról szól, hogy a diákok heti óraszáma hárommal csökkenjen, a másik pedig arról, hogy a tanórák 30 százalékában helyi tanterv legyen – a hátrányos helyzetű tanulók ne ugyanazt a tantervet tanulják, mint az elitiskolák diákjai) – olvasható.
Az érdekképviselet alelnöke az InfoRádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott, a Kúria a végzésével tulajdonképpen meglepte a Pedagógusok Szakszervezetét a magyar közoktatás napjára.
„Kimondták, hogy a két kérdést egy átlagosan tájékozott választópolgár is képes egyértelműen megválaszolni, úgyhogy nincs semmi olyan indok, ami miatt ne lehetne ezekben népszavazást tartani”
– tette hozzá.
Gosztonyi Gábor kitért a népszavazás lehetőségének további buktatóira is: az első és legfontosabb, hogy jogerőre emelkedjen a végzés, amihez az kell, hogy nyolc napon belül senki se támadja meg ismét az Alkotmánybíróságon. Ha ez megvan, a Nemzeti Választási Iroda jelezni fogja a PSZ számára, hogy mikor tudja átvenni az aláírási kérdőíveket, ami után 60 nap áll majd rendelkezésre, hogy legalább 200 ezer érvényes aláírást összegyűjtsenek.
„Onnantól kezdve majd megint a kormányoldal térfelén fog pattogni a labda, mert ha a választási iroda hitelesíti a számot, akkor a kormánynak ki kell írnia a népszavazást” – mondta az alelnök.