Az elmúlt évtizedben tapasztalható népességcsökkenés ellenére a KSH legutóbbi népszámlálási adatai azt mutatják, hogy a munkaerőpiaci aktivitás magasabb a generációk között, különösen 65 év felett. Ugyanakkor az Eurostat kimutatása szerint a nyugdíj előtt állók körében a legmagasabb az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés kockázata Magyarországon.
Az OTP Nyugdíjpénztár közölte: ebben szerepet játszhat a gazdasági környezet megváltozása, a jövedelmi bizonytalanság, valamint az öregségi nyugdíjkorhatár kitolódása is, amely a korábbi, 2011. évi népszámlálás óta 62-ről 65 évre emelkedett.
A tavalyi népszámlálási adatok szerint a magyar foglalkoztatottak száma csaknem 776 ezer fővel emelkedett, miközben a népesség több mint 330 ezer fővel csökkent. Az elmúlt tíz év statisztikáit nézve az is megállapítható, hogy a munkavállalóknak hosszabb ideig kell dolgozniuk, mielőtt jogosultak lesznek az öregségi nyugdíjra. Az infláció, az alacsony reálbérek és az elszegényedéstől való félelem pedig arra sarkallhatja a 65 év felettieket, hogy ne hagyják el a munkaerőpiacot.
A nyugdíjkorhatár megemelésének hatása a KSH 2022-es vonatkozó adatsora alapján meglehetősen szembetűnő:
a 60-69 éves korosztály 34,3 százaléka dolgozott, és ez az arány 2011-ben még csak 12,6 százalék volt.
A 70 éven felüli munkavállalóknál is hasonló tendencia volt megfigyelhető: emelkedett a foglalkoztatottak aránya az előző időszakhoz képest.
Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint a nyugdíjaskorúak munkavállalói hajlandóságát komolyan befolyásolja, hogy a nyugdíj nem mindenkinél bizonyul elegendőnek a különböző kiadások fedezésére.
„Sokan nem tudnak vagy nem szeretnének családjukra támaszkodni és nem rendelkeznek elegendő megtakarítással, ezért kénytelenek folytatni a munkát”
– tette hozzá. Nagy Csaba úgy gondolja, a munkavállalóknak már fiatalon gondolniuk kellene arra, hogy előkészítsék a méltósággal és biztonságban megélhető idős kort, így elkerülve az anyagi nehézségekkel való szembesülést.
A KSH adatai szerint a 30 és 59 évesek között lényegesen magasabb a foglalkoztatottak száma, átlagosan 83,2 százalék. Az elszegényedés kockázata és a kirekesztés azonban a foglalkoztatottakat is érintheti a Eurostat statisztikái alapján. Tavaly Magyarországon kifejezetten magas (13,3 százalék) volt a fenyegetettség aránya az 50-64 évesek között az azt megelőző évhez képest (11,7 százalék). Ez az érték a 18-24 éves és 25-49 éves aktív munkavállalók körében 7 és 9,6 százalék volt. A teljes lakossághoz viszonyítva a felsorolt korcsoportoknál nagyobb az eltérés, a fiatalabbak körében alacsonyabb, míg 50-64 év között és felette már 18-22,5 százalék volt a kitettség.